2. Elizabeth Monfort: Isten Szolgálója

2015.09.01 10:00

Zita királyné hitvalló élete

1989. március 14-én a svájci Zizers-ben Zita, Magyarország utolsó királynéja 96 éves korában visszatért az ő teremtőjéhez. Bourbon-Pármai hercegnőként született és Károly osztrák-magyar főherceggel kötött házasságot (1911). Szerelmi házasság volt ez, egyben pedig az életszentség útja mindkettejük számára. Házastársi hűségük egymás kölcsönös segítésében is kifejezésre jutott. Zita részéről ez a családban a gyermekeik iránti különleges odaadásban, majd Károly császár-király trónra lépése után (1916) a Monarchia népei iránt tanúsított szerető figyelmében és gondoskodásában nyilvánult meg.

Házasságkötésük előtt Károly ezekkel a szavakkal tárta fel hitvese előtt az előttük álló közös útjukkal kapcsolatos vágyait: „Mostantól egymás segítségére kell lennünk abban, hogy eljuthassunk a Mennyországba.” Az út és az életcél tehát ki volt jelölve. Ezt az utat járták ők végig közösen, fáradhatatlanul gyakorolva a szeretet parancsát. Ez volt szentségi házasságuk közös hitvallása, ezt gyakorolták nyolc gyermekük elfogadásán keresztül és nehéz uralkodói kötelességeik teljesítése során is. Boldog Károly király a halála előtti pillanatban, mielőtt lelkét visszaadta volna Istennek, így szólt hitveséhez: „Végtelenül szeretlek. Jézus Szent Szívében újra látjuk egymást”. Attól fogva lelki találkozásuk csak Jézus Szívén keresztül volt lehetséges, abban az „örök mostban”, melyben a jelen összeér az örökkévalósággal. Boldog Károly arra is utalt utolsó szavaival, hogy Zita mindennapi imádságaiban szintén együtt maradnak és megélhetik a házastársi hűséget mindaddig, amíg újra nem találkozhatnak az égben.

Károly magyar királlyá történt megkoronázása alkalmával a veszprémi püspök Zita jobb vállához érintette a Szent Koronát, ezzel a szertartásos mozdulattal jelezve, hogy a királynénak kötelessége támogatni férjét az uralkodói terhek viselésében. Mély értelműek a királyné megkoronázásának szavai is: „Fogadd a hatalom koronáját, és ne feledd, hogy a király hitvese vagy és ezért mindig gondot kell fordítanod Isten népére. Minél magasabban állsz, annál alázatosabb légy és állhatatosan maradj meg mindig Jézus Krisztusban!”

Az I. világháború alatt Zita királyné rengeteg látogatást tett a sebesültek és a szegény családok között. Hősiesen gyakorolt felebaráti szeretetéből fakadó tettei miatt a bécsi bíboros-érsek „minden szenvedők őrangyalának” nevezte őt. A harmincéves korában, hét gyermekkel özvegyen maradt császár- és királyné nyolcadik gyermekét, a kis Erzsébet főhercegnőt két hónappal férje halála után hozta világra. Szeretett hitveséhez való hűsége jeléül egész hátralévő életében csak fekete ruhát viselt.

Élete minden pillanatában Isten akaratát kereste, nehézségeit elkísérte a gondviselés iránti bizalom és ráhagyatkozás. Ahogy támogatta Károly királyt a két magyarországi visszatérési kísérlet idején, úgy állt legidősebb fia, Ottó főherceg mellett, hogy felkészítse őt egy trónutódhoz méltó életútra.

Zita királyné életét szakadatlan küzdelem jellemezte, hogy megóvja gyermekeit és a lehető legjobb neveltetést biztosítsa számukra. Zita életében a szentségi házasság kegyelmei az özvegyi életállapot kegyelmeivé váltak. Nappalait és éjszakáit az imádságnak és az elmélkedésnek szentelte. Megszentelt életet élt, és feltárultak előtte Isten titkai és Isten szeretetének mélységei. A Szentlélek csendjével eltelt végtelen egyszerűség vonzotta őt a Solesmes-i bencés nővérekhez. Sok időt töltött itt, és végül 1926-ban ún. oblátai fogadalmat tett. Ettől kezdve két dolog töltötte ki az életét: a szerzetesnői eszmények megvalósítása és gyermekei, unokái lelki-szellemi támogatása, akik gyakran felkeresték, hogy eligazítást kérjenek tőle.

1982-ben, 90 éves korában végre visszatérhetett Ausztriába. Micsoda diadal volt ez. 1989. március 14-én, 96 éves korában jutott el ő is szeretett férjét követve a Mennyországba. Bécsi temetését császár-királyi pompával végezték, testét a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra, ám szívét a svájci Muri kolostorában Boldog Károly király szíve mellé temették.

Elköteleződése Szent Benedek-rendi oblátaként az Istennek szentelt élet iránt, összecseng Ferenc pápa „A megszentelt életet élőknek” írt apostoli levelével. Jézus templomi bemutatásának (Gyertyaszentelő Boldogasszony) ünnepén, 2015. február 2-i homíliájában a Szentatya kijelentette: „Megalázkodva szolgává lenni, hogy úgy szolgáljon másokat, mint Krisztus, ez a szerzetes örömének forrása.”

Ilyen volt Isten Szolgálója Zita királyné élete. Női, házastársi és édesanyai hivatását a hűség és Isten akaratának elfogadása jellemezte egész életében, valamint a legszegényebbek szolgálata és a buzgó vallásgyakorlás. Boldog Károly királlyal kötött szentségi házassága is ennek jegyében telt, ők ketten napjainkban a keresztény házasság példaképeivé váltak.

2009. december 10-én Yves Le Saux, Mans város püspöke (Franciaország) hivatalosan megnyitotta Isten Szolgálója Zita királyné boldoggáavatási eljárását. Az ő hitvesét már 2004. október 3-án boldoggá avatta Szent II. János Pál pápa. Boldog Károly király hivatalos ünnepnapja október 21., házasságkötésük napja.


Elizabeth Monfort
a Zita Császárné Boldoggá Avatásáért Egyesület főtitkára

További információ: www.associationimperazricezita.com

Teljes tartalom megtekintése