2. Károly-herma

2013.01.01 10:00

 

Liturgikus ünnepnapján, 2012. október 21-én a budapesti Szent István Bazilikában megkezdődött Boldog Károly magyar király legrangosabb hazai kultuszhelyének kialakítása, melynek jelentőségéről és folyamatáról elsőként a Vértanúink-Hitvallóink olvasóinak számolok be.


Bécsben az Ágostonosok templomában alakították ki Boldog Károly központi osztrák emlékhelyét. Az egyik mellékoltáron, a boldogoknak fenntartott helyre – vagyis az oltárkép alatti falmezőre – kisebb méretű modern portrét készítettek, ez alá, az oltárkereszt helyére állított üveg fülkébe került egy ezüst ereklyetartóba foglalt kb. 3 centiméteres bordacsont-ereklye. 2004-ben a világ számos pontjáról érkezett kérelmek alapján két teljes bordacsontot emeltek ki az uralkodó madeirai koporsójából, ezekből 300 apró csontszilánkot tégelyekbe foglaltak, ezeket osztották szét, többek között Magyarország számos vidéki templomába.

A magyar főváros fáradozásaink nyomán két olyan nagyméretű csontrészt kapott, melyhez fogható se Rómába, se Bécsbe, se máshova nem került. Közel 9 centiméteres annak a két hátsó bordarésznek a fesztávolsága, mely a Bazilika és a budavári Nagyboldogasszony Koronázó Főtemplom tulajdona lett.

A budavári főtemplom a belső felújítás befejezése utánra tervezi a birtokában lévő ereklye végleges elhelyezését, a Bazilikában a tervek szerint 2013. április 1-jén, Károly király égi születésnapján – mely idén húsvéthétfőre esik – kerül sor a modern korunkban különlegesnek számító hermába foglalásra és a herma elhelyezésére. Aki felkeresi a bazilikai Szent Adalbert-oltárt, már most is láthatja a Babusa János szobrászművész műhelyében készülő bronz szobor gipszmintáját. A Mindszenty Alapítványt szakértőként képviselem a herma tervezésének és elhelyezésének folyamatában.

Az ereklyetartó mellszobor kialakításakor több szempontot kellett érvényesítsünk. A Szent Koronát nem szerepeltethettük, mert a Bazilikában Szent István királyunkat se így ábrázolták a korábbi művészek. Az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodójának kétféle hivatalos magyar viselete volt. Ezek közül a huszártábornoki egyenruha nem alkalmas az ereklyetartó funkció betöltésére, mert nincs alkalmas központi hely a sujtásos ruhán, és a katonai jellege nem illeszkedik az alkotás szakrális jellegéhez. Minden praktikus és eszmei célnak megfelelt azonban a másik magyar uralkodói viselet, mely a Szent István Rend nagymestereként illette meg Boldog Károly királyt. A rendi öltözék jellegzetesen magyar, a Rendet ugyanis 1764-ben Mária Terézia királynő alapította, maga a kitüntetés idén lesz először újra adományozva mint Magyarország első számú hivatalos elismerése.

A nagykeresztes lovagok ruhájának díszgallérja alkalmasnak bizonyult a herma céljaira, hímzésmintája szép keretet ad a centrálisan elhelyezhető és a kitüntetés csillagsugaraival övezett ereklyetartó rész számára. A gallér íves, glóriaszerű arany hímzésmintája szakrális keretbe fogalja a herma fejrészét, amely Károly király magyaros bajuszviseletét és tiszta, sugárzó arcát portrészerűen örökíti meg. Ez szinte egyedülálló ábrázolás, mert az uralkodónak ebben az érettebb időszakában, élete utolsó négy évében már nem készültek róla művészi ábrázolások. A herma formája párhuzamot teremt a főoltár szintén galléros ruhát viselő Szent István-szobrának formavilágával (Stróbl Alajos alkotása), és így állítja a hívek elé Magyarország első és utolsó szentéletű uralkodóját.

Babusa Jánossal volt alkalmunk közösen megtekinteni a Nemzeti Múzeumban őrzött összes Károly király portrét, hogy a lehető legéletszerűbb legyen a készülő mellszobor. Érdekes volt végig követni a herma elkészülésének eddigi munkafolyamatát. Először az anatómiailag arányos testforma, utána a bajusz és a gallér került megmintázásra. Az ereklye befoglalását Pandula Attila segíti, aki a Szent István Rend újraalapításának és a magyar kitüntetés-történetnek a legjelentősebb szakértője, a főegyházmegye egyháztörténeti bizottságának tagja.

A szép és méltó bazilikai emlékhelyen Boldog Károly király hermája az itt imádkozók és a számos külföldi vendég elé állítja a magyarsággal a legmélyebb közösséget vállaló Habsburg-uralkodót és a magyar szentek európaiságát, sokszínűségét.

Kovács Gergely

Teljes tartalom megtekintése