Megemlékezés Mindszenty bíborosról Buenos Aires-ben

2015.06.29 13:35

Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Vatikáni Rádió honlapján közölt cikket Mindszenty József 1975-ös dél-amerikai útjának felidézéséről. 

Francisconé Balthazár Márta előadása: A latin-amerikai magyarok Buenos Aires-ben is megemlékeztek Mindszenty József bíborosról, közvetlenül halála előtt tett venezuelai látogatásának 40. évfordulóján.

Az argentin főváros Mindszentynum nevű magyar központjában június 11-én Francisconé Balthazár Márta tartott spanyol nyelvű előadást a bíborosról, mivel 40 évvel ezelőtt, 1975-ben jelen volt Isten szolgája caracasi látogatásának minden programján.

Megkértük honfitársunkat, aki 2007 óta Buenos Aires-ben él, hogy magyar nyelven rádiónk hallgatói számára is foglalja össze előadását.

HANGANYAG >>

Amikor a második világháború borzalmai véget értek és viharos napjai elcsendesedtek, Mindszenty József nemzeti hőssé vált. 1945 októberében Budapesten, a Szent István bazilikában a következőket mondta: “...hiszek a szeretet végső diadalában, és meggyőződéssel hirdetem, a mi ideális Magyarországunk alapja a vallási etika, támasza a nemzeti érzés, fiai és leányai hívők és magyarok...”  

A bíboros 1971 és 75 között világszerte felkereste és bátorította a szétszórtságban élő honfitársait

Mindszenty József 1956 és 1971 között 15 éven keresztül élt száműzetésben a budapesti Amerikai Nagykövetségen.  Ezután a  fizikai elszigeteltsége után, amikor arra kényszerült, hogy elhagyja hazáját, bekövetkezett erkölcsi és lelki magánya. Azonban nem fogadta el, hogy hallgasson, hogy csendben maradjon, hanem lelkipásztori körutakat tett Európában, az Egyesült Államokban és szerte a világon, hogy ösztönözze a száműzött magyarokat. Kérelmeit eljuttatta az európai államokhoz és az ENSZ-hez, hogy védelmezzék a vallásszabadságot a vasfüggöny mögött. 1974-ben megjelent "Emlékirataim" című könyve, amely bevezeti az olvasót a püspök életébe, aki csak Krisztusnak és az Egyháznak tartozik hűséggel, és ezért hajlandó elfogadni a legnagyobb szenvedéseket.  

Miután le kellett mondania érseki rangjáról, bejárta a világot; azokat a helyeket látogatta meg, ahol honfitársai éltek, akiknek hozzá hasonlóan el kellett hagyniuk hazájukat. 

Lelkipásztori látogatást tett Kanadában, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Ausztráliában és Új-Zélandban. Több mint ötven városban tartott szentmisét és részt vett különböző rendezvényeken, sajtótájékoztatókon, elfogadott személyes meghívásokat és családokat látogatott meg.

Emlékét a magyarok világszerte megőrizték

Világjárása közben naplóbejegyzéseibe sok információt gyűjtött össze a száműzött magyarság életéből, akik felkeresték Őt a leveleikkel. Különös módon érdekelték azok a papok, akik hivatásukat a száműzetésben élő magyar közösségeknek szentelték és igyekezett számukra lelki támaszt nyújtani. Javasolta, hogy hozzanak létre egy magyar szemináriumot Bécsben, azzal a szándékkal, hogy felkészítsék az új papokat, hiszen az emigrációban működők is már lassan megöregedtek. Sajnos javaslatát soha nem hajtották végre. Mindenhol, ahol világszerte megfordult lelkipásztori útjai során, látogatásának emlékére bronz vagy márványszobrot emeltek, egy épület vagy egy helyiség, egy festmény vagy egy kiállítás viseli a nevét. Az első szobrot Varga Ferenc készítette 1976-ban New Brunswickban, ahol a mai napig is egy aktívan működő magyar kolónia él. 

Venezuelában rendkívül nagy tisztelettel és elismeréssel fogadták a legmagasabb szinten

Mindszenty József bíborost élete utolsó útja 1975 áprilisában Venezuelába vezette, ahol tizenegy napig tartózkodott és egyházi rangjához méltó fogadtatásban volt része.  A legnagyobb tisztelettel és elismeréssel fogadta Őt az akkori venezuelai elnök, Perez Carlos Andrés, valamint látogatást tettek nála lakosztályán Dr. Caldera Rafael, Venezuela korábbi elnöke, José Humberto Quintero Parra bíboros, Caracas érseke és Venezuela prímása, továbbá a politikai és diplomáciai élet még sok fontos személyisége.

A venezuelai magyarok rendezvények sorozatával rótták le tiszteletüket Mindszenty bíboros előttA venezuelai magyarok rendezvények sorozatával rótták le tiszteletüket Mindszenty bíboros előtt

Részt vett számos olyan műsoron, amelyet az ő tiszteletére rendeztek a Caracas-i Magyar Házban, azaz a Venezuelai-Magyar Művelődési és Szociális Központban. Ezek közé tartoztak azok a fogadások, amelyeket a caracasi magyar szervezetek, köztük a Szent Erzsébet Katolikus Nőegylet, a Protestáns Feltámadás Kongregáció, a Szent Erzsébet leány cserkészcsapat, a Szent István fiú cserkészcsapat rendeztek. A Ráskai Lea felnőtt hölgyekből álló cserkészcsapat egy nagyszabású ünnepi vacsorával tisztelte meg. 

Az Óvodások (ahol az én 4 éves kislányom is szerepelt) és a hétvégi magyar iskola apró tanulói együttműködve a kiscserkészekkel, szavalatokkal, énekekkel egy teadélután keretében mutatták be tudásukat. Több alkalommal mutatott be szentmisét; a caracasi püspökökkel koncelebrált ünnepélyes nagymisét a székesegyházban is, majd a Chiquinquira Nagyasszonyok templomában a magyar kolónia számára tartott szentmisét és megáldotta a kolónia templomi szent tárgyait. Dömötör Ede ferences atya közreműködésével, aki hosszú éveken keresztül a kolónia szeretett lelkipásztora volt, megkeresztelték a pici gyerekeket. Meglátogatott olyan Venezuelában élő közösségeket, amelyeknek tagjai szintén a vasfüggöny mögötti országokból vándoroltak ki. Így történt többek között, hogy a litván kolónia egy vacsorát rendezett a tiszteletére és ott a következők hangzottak el: (Idézzük a bíboros szavait, amelyeket a mostani, Buenos Aires-i emlékkiállításon saját kézírásával olvashatunk).

A litván kolóniához a következő szavakat intézte:

“1951-ben már a litvánok, lettek és észtek több mint 50%-a sínylődött börtönökben, szibériai munkatáborban, vagy kényszer kitelepítésben.  Ebben a százalékban csak a nép dereka, a lányok, legények, férfiak és életerős nők vannak benn.  Volt olyan 1200-as létszámú szibériai kényszer munkatábor, ahol 50 litván rab között, 9 katolikus litván pap volt! Az elhurcoltak helyére oroszokat telepítettek be. A litván iskolákban csomó orosz névvel találkozott az ember már ebben az időben. Ők a Baltikumot belülről üresítik ki olyan gyorsan, ahogy csak tehetik”.

A venezuelai sajtó nagy csodálattal adózott a bíboros személyének és áldozatkészségének

Mindszenty bíboros életét, méltóságát, személyiségét, áldozatkészségét, hivatását, lelki és egyéb jellemvonásait, mint ember, és mint pap, széles körben megvitatták és kiemelték a helyi újságokban, híresztelve az összes médiában. (Ezek közül néhány jelen van a kitett plakátokon.)

A látogatás emlékei

Utolsó nyilvános megjelenése Caracasban a "José Martí Hazafias Szövetség " rendezvénye volt, amelyet az összes vértanú emlékére tartottak (Martí José a kubai történelem egyik kiemelkedő személyisége. Költő, író, politikailag rendkívül agilis szabadsághős. Még húsz éves sem volt, amikor kényszermunkára ítélték egy kőfejtőben, amiért részt vett az 1868-as összeesküvésben a függetlenséget támogatva. Rabszolgaként robotolt, kezén-lábán láncra fűzve).

A Caracas-i Magyar Ház nagytermében, a Vaszary Piroska színpad fölötti díszhelyen a magyar és venezuelai címerek mellett két életnagyságú olajfestmény van elhelyezve. Az egyik Mindszenty József bíborost, a másik Dömötör Ede ferences atyát, caracasi lelkészt ábrázolja. Mindkettőt Kay Lajos, a közösség legnevesebb magyar művésze festette, aki Venezuelában élt sok éven keresztül, majd családjával együtt kivándorolt Kanadába. Egy másik falon, ahol a kétszárnyú lépcsőfeljárat van a galériákra, a bíboros látogatásának emlékére egy márványtáblát helyezett el a kolónia. Ezen a következő szöveg áll: “Mindszenty József Bíboros Hercegprímás látogatásának emlékére 1975. április 10-21. Hitükben és nemzeti érzésükben megerősödött venezuelai magyarok.” (Mindkettő látható a kiállításon).

Francisconé Balthazár Márta személyes vallomása

Személyesen hálát adok a jó Istennek, amiért számomra megadatott az a lehetőség, hogy részt vehettem az összes eseményen, amelyet az Ő tiszteletére rendeztek, továbbá megoszthattam és élvezhettem beszédeit és előadásait, amelyekkel megajándékozta a cserkészeket, az ifjúságot és a magyar kolóniát. Köszönöm, hogy cserkészruhába öltözve sorfalat állhattam a caracasi székesegyházban tartott nagymisén, és jelen lehettem a többi templomban, ahol felejthetetlen pillanatokat élt át az egész magyar kolónia  Mindszenty bíboros látogatása alkalmából..

Érdemes megemlíteni, hogy biztonságát látogatása alatt a rover cserkészek és a kolónia fiatalemberei őrizték, (az öcsém volt az egyik) akik kísérték minden nyilvános megjelenésén és előadásán.  Olyan időket éltünk, amikor nem kellett rendőrségi vagy katonai őrségre igényt tartani.

Mindszenty bíboros szavai, amelyeket örökségül hagyott a caracasi magyaroknak

Azon a napon, amikor Mindszenty József bíboros elbúcsúzott Caracasból, átadott egy levelet, amit a Dél-Amerikában szétszórtságban élő magyarokhoz írt. Engedjék meg, hogy idézzek néhány mondatot ebből a levélből:

“Célja a látogatásaimnak menekült magyar testvéreim az, hogy a számkivetés immáron 30. esztendejében hitet és reményt öntsek a lelketekbe, ha már csüggednétek. Hitet, hogy nem volt hiábavaló eddigi küzdelmetek, ha hívek maradtok a számkivetésben is apáitok és őseitek szent örökségéhez, amit Szent István király hagyott ránk végrendeletében, ami így szól: hűség az Úr Istenhez, Krisztushoz, a Nagyasszonyhoz, Egyházatokhoz és magyar hazátokhoz. Szerettem volna mindezt élőszóval elmondani nektek, de a nagy szétszóródottságban lehetetlen mindenkit elérnem.

Ha le is szakított nemzetünk életfájáról és messze világrészekbe sodort ez a legnagyobb történelmi vihar, ne váljunk örökre elhalt rügyei, elszáradt levelei ennek az annyira megtépázott magyar életfának”.

“Kérdezitek, mit tehetünk? Az első, amit meg kell tennetek, hogy öntudatosodjatok!  És a legfontosabb: Ne hagyjátok elhalni a nyelveteken a magyar szót! Ne felejtsétek el szüleitek nyelvét! Imádkozzatok legalább este magyarul, írjatok magyar leveleket haza vagy barátaitokhoz, olvassatok magyarul, házastársak beszéljetek egymással magyarul, és ne vonjátok el gyermekeitektől az édes magyar anyanyelvet! Kincs az, amit át kell adnotok gyermekeiteknek is! Imádkozzatok magyarul gyermekeitekkel! Tanítsátok meg őket olvasni, ismertessétek velük a magyar történelmet. Ahol van már 10-15 magyar család, fogjon össze és teremtse meg a hétvégi magyar iskolát, ha csak 4-5 gyerekről van szó, meg kell tenni. Szervezzétek meg a nagyobb egyházi ünnepeket úgy, hogy kérjetek magyar papot. Fontos, hogy tudjunk egymásról, ezért le kell fektetni a magyar katasztert.  Ez csak a kezdet, a felrázás, a magyar lélekébresztés! Fajtánk bátor, találékony, életrevaló! Áldásommal Mindszenty József”.

Halála és temetése, majd újratemetése

Visszatérve Venezuelából Bécsbe, párizsi és skandináviai útját készítette, amikor megbetegedett, kórházba került ahol megműtötték.

Mindszenty József bíboros Bécsben halt meg 1975. május 6-án. Utolsó kívánsága szerint Mariazellben Ausztriában temették el május 15-én. Sírkövén latin nyelvű felirat hirdeti: “Mindszenty József bíboros, Magyarország prímása 1892-1975. Élt és él a szent Pannóniáért”. 1983-ban II. János Pál pápa felkereste a sírját az osztrák kegyhelyen.

1985-ben, halálának  tizedik évfordulóján, zarándoklatot szervezett Mariazellbe a magyar emigráció, ez egy  nagy esemény volt, ugyanakkor a Mindszenty Alapítvány megnyitotta a múzeumot is.

A bíboros végrendeletében azt írta: “Ha Mária és Szent István országa felett lehull a moszkvai hitetlenség csillaga, vigyék testemet az esztergomi bazilikai sírboltba”.

A rendszerváltás után hamvait egyházi szertartás keretében az esztergomi Bazilikába helyezték át, ahol 1991. május 4-én újra eltemették. 1993 óta minden évben a Püspöki Konferencia zarándoklatot szervez az esztergomi Bazilikába.

2009 februárjában, a volt vasfüggöny mögötti Közép- és Kelet-Európai püspökök közül tizenhárman nagyon fontosnak tartották, hogy visszaszerezzék a kommunizmus vértanúinak emlékét, hogy az új generációk ismerjék meg a történetet, amelynek lényege: “Az egyház a kommunista üldözés és a szabadság hiánya miatt, mártírokat és prófétákat kapott... áldozatuk, egyesülve  Krisztus szenvedésével,  rendkívüli tanúsága annak, amely az  idő múlásával nem veszíti el erejét, hanem továbbra is sugározza a fényt és felébreszti a reményt”.

Erdő Péter bíboros kérésére hivatalosan is rehabilitálták Mindszenty bíborost

2012. március 29-én, Erdő Péter bíboros indítványozására és kérésére a Legfőbb Ügyészség kinyilvánította Mindszenty József bíboros teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását. A határozat hivatalosan lezárta a korábbi perújítási nyomozást.

Arcképe a Time magazin címlapján 1949-ben

Bár távoli, de mégis nagyon jelen van a “Time” magazin 1949. február 14-i számának borítólapja, ahol Mindszenty József bíboros az emberiség történelmében a legtöbb halált okozó rendszerekkel, a nácizmussal és a kommunizmussal szembeni ellenállás jelképeként szerepel. Nevét összefüggésbe hozták a többi kortárs püspökkel, a horvát Stepinac (1898-1960), a lengyel Wyszyński (1901-1981), a cseh Beran (1888-1965 és Tomášek (1899-1992) bíborosokkal, akikkel az óriási hit, a kitartó lelkierő és bátorság köti össze Őt.  

Befejezésül szeretném még hozzátenni: idén, május 6-án, halálának 40. évfordulójáról emlékeztünk meg. Az évforduló alkalmából tiszteletünket fejezzük ki a mártír, a hazafi, a szabadság, a magyar nép és az emberiség nagy védelmezőjének, hangsúlyozva mély vallásos hitét, kitartó áldozathozó szellemét, a gyengék támogatását és népéhez fűződő szoros kapcsolatát.

Egy csoport intézmény és magánszemélyek két és fél éves munkájának eredményeként Mindszenty József halálának 40. és az esztergomi Bazilikában való újratemetésének 24. évfordulóján a Bazilika előtt felállították egy szobrát, amelyen így szól a felirat: “Imádkozom a szeretet és a béke világáért.”

1944-es Nagycsütörtök

Egy kis történet jelent meg az évforduló alkalmából: Irgalmas rendi apácák mesélték ezen a Nagyhéten, hogy 1944-ben nagycsütörtökön Mindszenty bíboros, az akkori veszprémi püspök telefonon közölte: meglátogatja őket, és megmossa a lábát 12 nélkülözőnek. Ha ez ma történne, a média az egész világon híresztelné a püspök nagyszerűségét.

A venezuelai hívek imája boldoggá avatásáért

Caracasban a magyar Szent István személyes plébánia is megemlékezett erről az évfordulóról, sőt az egyik hívő, Rajkai Ana Maria írt egy imát erre az alkalomra:

“Drága jó Istenünk, mindenható Atyánk, a világon szétszórt bárányaid közül venezuelai híveid könyörgünk, Szent Szűz Mária Nagyasszonyunk és Szent István közbenjárására, hogy Jó Pásztorunk, Szent Fiad, Jézus Krisztus nevében áldd meg hazánkat, Magyarországot, és befogadó országunkat, Venezuelát és emeld az oltár dicsőségére Isten Szolgáját, Mindszenty József bíborost, aki itt járt közöttünk lelkipásztori látogatáson röviddel halála előtt és hitünket erősítette. Áraszd reánk Szent Lelkedet és fogadd el szeretetünket. Ámen”.

A szabadság ideálja soha nem avul el

Szeretném úgy bezárni ezt a számomra egyszerű, de nekem szívből jövő megemlékezést  Mindszenty József bíborosról, aki történelmünk kortársa, az én történelmem híres kortársa, akit mélyen csodálok és tisztelek, mint magyar és mint keresztény, hogy köszönetet mondjak. Először ennek az intézménynek, a Mindszentynumnak aki, meghívott, hogy ezt az előadást tartsam, és négy személynek, akiket nagyon szeretek. Életre szóló caracasi barátnőimnek, Baloghné Tihanyi Valériának, aki hozzájárult ehhez az előadáshoz imával és néhány fényképpel, Enyedy-Nelsas Évának, aki most a családjával Miamiban él és elküldte nekem a litván kolóniával kapcsolatos anyagot, ahol ő volt a tolmács, unokatestvéremnek Budapesten Balthazár Zsoltnak, aki a mai magyarországi adatokkal bővítette előadásomat és férjemnek Francisco Eduardónak, aki következetes támogatóm, vezetőm, mentorom és kritikusom.

És végül nem tudom méltóbb módón zárni szavaimat, mint Mindszenty József bíboros egyik nyilatkozatával: “A szabadság ideálja soha nem avul el, mert hozzátartozik az Isten akarata által kapott emberi természethez”.

Forrás: Vatikáni Rádió