Vértanúink-Hitvallóink | 2012. szeptember

2012.09.01 10:00

Az új kuratórium bemutatkozása

Szeretettel köszöntjük a Vértanúink-Hitvallóink hűséges olvasóit! Szőke János atya halálát követően a Mindszenty Alapítvány nagy változásokon ment keresztül.

Habsburg-Lotharingiai Mihály
az alapítvány elnöke és társképviselője

1942-ben született a Habsburg család József nádor alapította „magyar ágába”. A család tagjai közül ő az egyik, aki a legintenzívebb kapcsolatokat ápolja magyar szülőhazájával. Évtizedekig a textiliparban dolgozott, nyugdíjba vonulása óta számos közéleti, elsősorban jótékonysági feladatot vállal: civil szervezetek vezetőségében dolgozik, egyházi iskolák anyagi hátterének megteremtésén munkálkodik, 1994 óta a Mindszenty Alapítvány elnöke. Tevékenységét Újbuda a Pro Urbe díjjal honorálta, az államfő pedig 2012. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel ismerte el.

 

Krisztusban kedves hűséges Olvasók!

Boldog vagyok, hogy én köszönthetem Önöket, a Vértanúink–Hitvallóink új lapszámával. Miután annyira szeretett és becsült Szőke János atya 2012. január 6-án számunkra fájdalmasan hazatért az Örök Hazába, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány életében új fejezet kezdődött.
Elsőként a kuratóriumba két új tag kinevezésére került sor: Császár István atya, pápai káplán és Kovács Gergely, okleveles posztulátor, akik bemutatkoznak ebben a füzetben. Új munkatársaimnak ezúton is Isten bőséges áldását kívánom a tevékenységükhöz az Alapítványban és a Magyar Katolikus Egyház javára.
A teljes Mindszenty-hagyatékot kezelő vaduzi alapítvány (Kardinal Mindszenty Stiftung) jelenleg 3 egyházi és 3 világi tagból áll. Tiszteletbeli elnöke Erdő Péter bíboros, elnöke továbbra én vagyok. Kuratóriumát Cserháti Ferenc püspök és Gábor Bertalan szepsi esperes-plébános, pápai káplán mellett dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, valamint Michael von Liechtenstein herceg alkotják.
Következő feladatunk az volt, hogy apparátusunkat szigorítsuk, a munkatársaink számát csökkentsük, figyelembe véve, hogy továbbra is megfelelően biztosíthassuk működésünket. Ezért szükséges volt az Alapítvány költözése is. Jelenleg a jezsuita rend tulajdonában lévő Párbeszéd Házában 2 helyiségben működünk tovább Budapesten a Horánszky u. 22. szám alatt. A Tartományfőnök atya szívélyesen fogadott minket.
Szeretném megragadni az alkalmat, hogy minden korábbi munkatársunknak, akik az elmúlt tizennyolc év alatt olyan odaadással szolgálták a Mindszenty Alapítványt, ezúton is kifejezzem szívből jövő köszönetemet és hálámat. Az ő tevékenységük, és kedves Olvasóink, az Önök nagylelkű adományai, valamint folyamatos imádságai tették lehetővé, hogy az elmúlt években a magyar egyház öt boldoggá avatás ajándékát élhette át.
E sorokkal kérem Önöket szívből, hogy továbbra is támogassák Alapítványunkat imádságaikkal és nagylelkű adományaikkal, s így elérhessük nagy célunkat: Mindszenty bíborost is mielőbb a boldogok sorában tudhassuk.

 

Császár István
az alapítvány kurátora és társképviselője

1968-ban született, Gyürki László plébánossága idején 12 évig körmendi káplán volt, életének ebben az időszakában részt vett Boldog Batthyány László tiszteletének előmozdításában. 1999 és 2008 között Isten Szolgája Brenner János szenttéavatási eljárásának jegyzője és koordinátora. 2010 óta a Szombathelyi Egyházmegye általános püspöki helynöke, pápai káplán.
Elsőéves kispapként azt a feladatot kaptuk, hogy készítsünk recenziót egy szabadon választott könyvről. A győri vasútállomáson várakozva a könyvárus kínálatát szemlélve akadtam rá Mindszenty József a népbíróság előtt című könyvre. Ez szolgált féléves dolgozatom alapjául. E könyv által kezdtem el behatóbban foglalkozni Mindszenty József életével. Felkerestem sírját a máriacelli bazilikában. Amikor hazatérhetett magyar földre a teste, mindenütt nagy ünnepélyességgel fogadták a koporsót szállító autót. Így történt a győri Városháza előtti téren is, ahol részese lehettem a felemelő pillanatoknak. Mindezt fokozta az esztergomi Bazilika előtti téren bemutatott szentmise és az újratemetés szertartása. A kripta bejárata előtt mi kispapok álltunk sorfalat, amikor nyugvóhelyére vitték Bíboros úr földi maradványait. Itt fizikailag is egészen közel kerülhettem hozzá.
Tovább erősítette bennem a lelki kapcsolatot a születésének 100. évfordulóján szülőfalujában, Csehimindszenten bemutatott ünnepi szentmise, amelyen kispapként asszisztáltam. Papként többször szerveztünk hittantábort a csehimindszenti plébánián. Nagy élményt jelentett mind a magam, mind pedig a fiatalok számára a Bíboros úr szülőfalujában eltöltött idő. A szülői ház, a templom, benne a keresztelőkút, aztán édesanyja sírja elénk tárták az ő emlékét. Nemcsak mint történelmi személyt ismerhettük meg, hanem átjárt minket az ő lelkülete: Egyházának és hazájának szeretete, áldozatkész szolgálata.
Mindszentyt „mély meggyőződése, Krisztusba vetett bizalma, evangelizációs szolgálata a mai napig tökéletes példaképpé teszi” – nyilatkozta idén májusban Saraiva Martins bíboros, a Szenttéavatási Kongregáció nyugalmazott prefektusa. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány kuratóriumának tagjaként a Szombathelyi Egyházmegyét és a szülőföldet képviselve azon szeretnék munkálkodni, hogy Isten Szolgája Mindszenty József példája egyre szélesebb körben ismertté váljék, mielőbbi boldoggá avatásával pedig hathatós égi közbenjárónk is legyen.

 

Kovács Gergely
okleveles posztulátor

1974-ben Budapesten született, ötgyermekes családban nőtt fel. Felsőfokú tanulmányait történelem-olasz tanári szakon végezte, később múzeumpedagógiai másoddiplomát szerzett, 1998-tól Magyar Nemzeti Múzeum közművelődési munkatársa. 2003-ban Rómában a Szenttéavatási Kongregáció kurzusán posztulátori diplomát szerzett, azóta a Mindszenty Alapítvány külső munkatársa. Püspöki szakértő Brenner János, Bódi Mária Magdolna és Hám János kanonizációs eljárásaiban, valamint a Ferences Vértanúk ügyében. 2012 nyarától az alapítvány kurátora és ügyvivő képviselője, Mindszenty bíboros szenttéavatási eljárásának vice-posztulátora.

 

Szeretettel köszöntöm minden kedves Olvasónkat!

Szőke János atya halálát követően a Mindszenty Alapítvány nagy változásokon ment keresztül. Ezek ismertetése előtt szeretném, ha jobban megismernék az alapítvány felépítését és tevékenységét.
Isten Szolgája Mindszenty József negyven éve, 1972-ben hozta létre az alapítványt, hogy könyveit kiadja, és ezek bevételéből a keresztény magyar karitatív és kulturális intézményeket támogassa. Az első elnök maga a bíboros volt, aki általános örökösévé tette a liechtensteini Vaduzban bejegyzett alapítványt (Kardinal Mindszenty Stiftung). Mindszenty József halála után az elnökséget Boldog Batthyány László fia, Batthyány Iván vette át. Őt követte Habsburg Rudolf, az ő hivatali idejének kiemelkedő eseménye 1991-ben Mindszenty bíboros földi maradványainak ünnepélyes hazaszállítása volt. A rendszerváltozást követően 1994-ben nyílt lehetőség arra, hogy a vaduzi alapítvány itthon egy társszervezetet hozzon létre, a Magyarországi Mindszenty Alapítványt, és tevékenységét ezen keresztül folytassa.
A magyarországi alapítvány csak részben önálló szervezet, anyagi bázisa nincs, a hívek adományaiból és a vaduzi alapítvány támogatásával tudja végezni munkáját. Elnöke Habsburg Mihály főherceg, háromtagú kuratóriumát vele és Császár István atyával közösen alkotjuk. Jelenlegi tevékenységünket három törekvés határozza meg: Mindszenty bíboros életszentségének, keresztény lelkiségének és magyar szellemiségének megismertetése; a hercegprímás kanonizációs eljárásához az anyagi fedezet és a szükséges háttérmunka biztosítása, tisztelőinek közösségi összefogása; végül a magyar katolikus egyház néhány XX. századi vértanúja és hitvallója emlékének, tiszteletének, szenttéavatási eljárásának előmozdítása.
Ennek érdekében a május 31-én megtartott együttes kuratóriumi ülésen kijelöltük az új helyzet támasztotta feladatokat. Az eddig a szalézi rendtől bérelt XII. kerületi székházból új helyre költöztünk: a VIII. kerületi Párbeszéd Házába, a jezsuita rendtől bérbe vett irodába. A hely neve és szelleme mindenben megegyezik az alapítvány megújulási törekvéseivel. Munkánk legnagyobb része most a költözés lebonyolítása mellett az idei Mindszenty Év jubileumi rendezvényeihez kapcsolódik: előadások, kiállítások, vetélkedők, melyekről részletesen a következő lapszámban szeretnénk tudósításokat közölni. Közben lázasan folyik Rómában is a munka, hogy Mindszenty bíboros boldoggáavatási peranyaga, az ún. Positio minden kötete kikerülhessen a nyomdából. A tanúvallomásokat, személyes iratokat és dokumentumokat, valamint az Emlékiratokat tartalmazó kötet már el is készült. Láthattuk, és meghatódva kézbe vehettük, Istennek legyen hála érte!
Magamról annyit szeretnék csak írni, hogy egy számomra családi okokból felejthetetlen napon, 2002. március 15-én, egy Mindszenty-előadásom után kért meg Szőke János atya arra, hogy csatlakozzam az alapítvány munkatársainak köréhez, végezzem el Rómában a Szenttéavatási Kongregáció posztulátorképző kurzusát és halála után folytassam az általa megkezdett munkát. Rómában egy házban laktam névrokonommal, Kovács Gergely pápai káplán atyával, a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetőjével, aki 2012 februárja óta Márton Áron püspök szenttéavatási eljárásának római posztulátora. 2004-ben Károly magyar király boldoggá avatásának hazai rendezvényeiben és ereklye elhelyezésekben közreműködhettem, hitvalló életéről az Új Ember Kiadó akkori igazgatójának, Papp Tamás atyának a felkérésére könyvet írhattam. 2005-ben szintén az ő támogatásával jelentettük meg Isten Embere címmel Mindszenty bíboros életrajzi albumát. A különböző szenttéavatási eljárások közül a legemlékezetesebb számomra Brenner János vértanúságának egyházmegyei kivizsgálása, ennek keretében ismerhettem meg Császár István atyát. Hám János kanonizációs ügyét Ruppert József atyával közösen koordináljuk, ő egyebek mellett a piarista rend általános posztulátora volt az Örök Városban, több magyar eljárás felelős munkatársa, aki páratlan római tapasztalatokkal rendelkezik.
Az alapítvány munkáját kezdetben Szőke János atya, később Habsburg Mihály mellett segítettem. Feleségemmel közösen hosszú évek óta végeztük a Mindszenty-tárgyhagyaték rendezését, melynek gyümölcse az idei évben számos jubileumi kiállítás. Ezekben a kiállításokban az alapítvány más szervezetekkel közösen vállalt partnerséget. Ezzel is szeretnénk kifejezni az összefogás szükségességére irányuló meggyőződésünket és elkötelezettségünket.
A bécsi időszakos kiállításról a Pázmáneum rektora számol be e lap hasábjain. Március 19-én kétéves munka eredményeként nyílt meg a budapesti Szent István Bazilika megújult kincstára, benne Mindszenty bíboros legszemélyesebb tárgyainak reprezentatív bemutatóhelye. A hercegprímás március 29-i születésnapjához és a Szombathelyi Egyházmegye Mindszenty jubileumához kapcsolódóan szintén kincstári környezetbe, Brenner János tárgyi emlékei mellé kerültek a bíboros Szűzanya iránti tiszteletének és édesanyjához fűződő szeretetének relikviái. A májusi országos Mindszenty-zarándoklat alkalmával Erdő Péter bíboros kérésére a Főegyházmegyei Kincstárban megújult kiállítás nyílt. Itt értékes főpapi jelvényeket, díszes pápai ajándékokat csodálhatnak meg a látogatók. A bíboros főpásztor szándéka szerint jövőre ezt a kiállítást a helyi szakemberek állandó kiállításrésszé alakítják.
Számos további együttműködési felkérés érkezett az alapítványhoz, ezek közül kiemelkedik a Terror Háza Múzeum jubileumi kiállítása, mely szeptember 21-én nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Az együttműködés eredményeként jövő év tavaszáig sor kerül az alapítvány birtokában lévő összes eredeti kép- és hangfelvétel digitalizálására, ezek egy része a tárlatot is gazdagítani fogja. Terveink között szerepel ezeknek és sok hasonlóan különleges levéltári anyagnak a folyamatos és tervszerű közzététele, feldolgozásuk és minél szélesebb körű elérhetőségük biztosítása.
Mindszenty-kutatás mellett fontosnak tartjuk a Mindszenty-tisztelet hatékonyabb támogatását és dokumentálását is. Ennek lehetőségét és mértékét a hívek nagylelkű támogatása fogja kijelölni. Az alapítvány működéséről, Mindszenty bíboros boldoggá avatási eljárásának és más magyar vonatkozású ügyeknek a menetéről szeretnénk folyamatos és részletes tájékoztatást nyújtani. A Szőke János atya által alapított folyóirat új szerkezetét állandósuló tartalmi részek teszik majd áttekinthetővé. Kérjük, hogy imádságaikkal, segítő észrevételeik, imameghallgatásaik, élménybeszámolóik stb. elküldésével továbbra is támogassák munkánkat. Magyar szentjeink közbenjárására szívből kívánjuk: Isten áldja meg Egyházunkat és magyar hazánkat!

 

Mindszenty bíboros rehabilitálása

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye március 25-i közleménye adta hírül, hogy Erdő Péter bíboros kérésére hivatalosan is lezárult Mindszenty bíboros teljes körű rehabilitálása. A hír külföldön nagy érdeklődést keltett, itthon bizonyos félreértéseket eredményezett. Mindszenty bíboros rehabilitálásának több mint fél évszázados folyamata sok tanulsággal szolgál, ezért érdemes sorra venni az állomásait.
A hercegprímást először 1956-ban a Nagy Imre vezette nemzeti kormány rehabilitálta, a magyar nép – külföldön magasztalt, itthon sajnos még mindig nem eléggé értékelt – szabadságharca pedig a börtönéből kiszabadította. Még az őrei is átálltak a forradalom oldalára, és nem kívánták megakadályozni a sokak által követelt és a rétsági honvédek által tettekre váltott diadalmas rehabilitációt.
1971-ben a Vatikán és a magyarországi kommunista kormány között létrejött megállapodás részeként az Elnöki Tanács felmentést adott a „jogos, de megszakított büntetés” alól, ún. amnesztiát. Természetesen ezt maga az érintett nem fogadhatta el, de a helyzeten ez mit sem változtatott. A rendszerváltozás hajnalán, 1989-ben terelődött szabályos jogi útra Mindszenty bíboros rehabilitálása, amikor ügyében perújrafelvétel történt, ügyészségi nyomozás indult. Sokan éltek még az egykori bírák és verőlegények közül, akik egybehangzó tanúvallomásaikkal próbálták a maguk felelősségét csökkenteni, és az esetleges felelősségre vonástól magukat mentesíteni. Ez a tendencia gyengítette és torzította az amúgy is nehéz bizonyítási eljárást, ahogy erre már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet Kahler Frigyes jogtörténész.
A következő lépésre az idei ügyészségi nyilatkozat is utal: az „1990. évi XXVI. törvény első szakasza a felülvizsgált elítéléseket jogi értelemben semmissé tette, és a semmisség megállapítása az elítélt jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását eredményezte, a perújítási nyomozást ezért most meg kellett szüntetni”.
A nyomozást azért kellett most, 2012-ben megszüntetni, mert az 1990-ben megszületett törvény rendelkezése ellenére 1990-ben az ügyészség egy belső iratában nemcsak összegezte, de felemás módon értékelte is az addigi nyomozás eredményeit, és ezzel akarva-akaratlanul nem zárta le az eljárásnak ezt a részét. Ezzel túllépett az illetékességi körén, és alapot adott arra, hogy e dokumentum alapján egyes szerzők megkérdőjelezzék a rehabilitáció teljességét. Ezért volt szükség az Erdő Péter bíboros által kért újabb állásfoglalásra.
A márciusi hírek a teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációról szóltak. A lezárult jogi folyamattól függetlenül azt gondolom, hogy megérett az idő arra, hogy a magunk szintjén a rehabilitáció erkölcsi oldalával foglalkozzunk. Persze nem úgy, ahogy esetleg eddig tettük: általános elvek alapján szembe állítva egyes embereket vagy csoportokat, megosztva egyházi és nemzeti közösségeket, gyengítve azt a hitet és azt az összetartozást, ami Isten Szolgájának a legfontosabb volt egész főpásztori élete folyamán.
Mindszenty bíboros sokunk által nagyon várt boldoggá avatása, de maga a szenttéavatási eljárása sem része ennek a most lezárult rehabilitációs folyamatnak. A boldoggá avatásnak teljesen más a szerepe és a rendeltetése. A hercegprímást szeretett Egyháza soha nem ítélte el. VI. Pál pápa néhány intézkedése – köztük az esztergomi érseki szék megüresítése – nem Mindszenty bíboros ellenében született, hanem a magyar egyház lelkipásztori szükségletei érdekében. Úgy gondolom, hogy a pozitív tanulságok levonásán túl fölösleges arról vitatkozni, hogy kettejük viszonyában ki és milyen mértékben tévedett vagy hibázott, mert a legpozitívabb célok vezették mindkettőjüket. Isten előtti felelősséggel hozták meg döntéseiket, és bármennyire fontos volt számukra az, amiben nem egyezett az álláspontjuk, meg tudták őrizni egymás iránt a kölcsönös tisztelet és szeretet egységét. Mindszenty bíborosnak tehát egyházi részről nincs szüksége semmilyen rehabilitációra. Közösségünk javára válna, ha ezt mi, Mindszenty-tisztelők is mindnyájan át tudnánk érezni és el tudnánk fogadni.
Meggyőződésem, hogy eljött végre a kiengesztelődés és a fenntartások nélkül Isten felé fordulás ideje a Mindszenty-tisztelők és a hercegprímással szemben ellenérzéseket táplálók körében, és ehhez már van köze a nagyon várt boldoggá avatásnak. Mert boldogokat és szenteket nem az ítélkező, hanem a szerető Isten ajándékoz nekünk, hogy segítse földi zarándoklásunkat és boldogító megérkezésünket az Örök Hazába. A mielőbbi boldoggá avatást – amiért imádkozunk – be kell ragyogja az Istenben gyökerező és az ő kegyelméből táplálkozó valódi megbékélés, hogy ezen keresztül teremhesse meg áldásos gyümölcseit.

Kovács Gergely

 

Hogy kerül Sztálin füle
a bécsi Mindszenty-kiállításba?

A Mindszenty emlékév kapcsán „Fidelissimus pastor– Mindszenty József fehérvértanúsága” címmel nyílt emlékkiállítás Bécs belvárosában, a Porcia palotában. A tárlat a hercegprímás születésének 120. évfordulójához kötődő jubileumi év egyik fő eseménye.
A megnyitón a Mindszenty Alapítvány elnöke elmondta, hogy a kiállítás helyszíne az a város, ahol a bíboros élete utolsó négy évében menedéket talált. „Évtizedeken át a nevét sem lehetett kiejteni, most mindenütt megemlékeznek róla. Idén megéljük, amit ő maga mondott: az idő az igazság szövetségese.”
Cserháti Ferenc püspök kiemelte: „Mindszenty József neve jelkép, jelképezi az egyház üldözését Magyarországon és az egész magyar nemzet szenvedését, összefonódik a szabadsággal és igazságossággal. Küzdelme felejthetetlen, igazságszeretete miatt üldözték és kínozták, ő pedig állhatatos maradt. Nem csodálkozni való, hogy száműzetésben bekövetkezett halála után nem sokkal vértanúként kezdték tisztelni és sokan boldoggá avatása után kiáltottak. A szenttéavatási eljárást azután 2006-tól hivatalosan a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is támogatta. Defunctus adhuc loquitur – bár meghalt, beszél.Továbbra is a szabadságról és az igazságosságról, Istenről és a világról beszél és üzenete a mai napig provokatív: egyértelmű elfordulást követel a pogányságtól és igazi megtérést Istenhez. Amellett, hogy méltó emléket állít a kiállítás Mindszenty bíboros alakjának, szolgálja mindazokat, akik az igazságot, a szabadságot és az igazságosságot keresik, és akik egy feszültségektől mentes világban akarnak élni” – zárta beszédét Cserháti püspök, amellyel Erdő Péter bíboros nevében és képviseletében megnyitotta a kiállítást.
A tárlat öt teremből áll, az utcafronton lévő patinás nagyteremben kapott helyet a kiállított műtárgyak legnagyobb része. A teljes életút bemutatásának szándékával életének legfontosabb momentumai köré lettek rendezve, mint a szülőföld bemutatása, a püspökszentelés, a történelmi környezetet, a nyilas és kommunista börtönévek. Aztán 1956 csodálatos napjai, a börtönből való kiszabadítása, követségi félrabságának rövid bemutatása, és a következő nagyon fontos rész: a számkivetett magyarság lelkipásztori szolgálata. A kiállításon az a bíborosi köpeny is megtekinthető, amelyről VI. Pál pápa 1971-ben mondott szavai ezek voltak, mielőtt a bíboros Bécsbe indult: „Ajándékba adom Őeminenciájának bíborosi mantellómat, hogy a hűvös országban védje a hidegtől, és jelképéül annak a meleg szeretetnek és nagyrabecsülésnek, mellyel személye iránt viseltetem.”
Megjelenik VI. Pál pápa kiemelkedően fontos tanúságtétele is: „Soha, egyetlen alkalommal sem tapasztaltuk, hogy megbontottad volna a Hozzánk fűző szeretet-egységet, és a hálás tisztelet kötelékére támaszkodva – hűséged és kötelességteljesítésed miatt, amit Krisztus Egyháza iránt tanúsítottál, és a jövőben is tanúsítasz – csodálatunkkal veszünk körül.”
Ez vezeti be az életszentségével, tiszteletével és szenttéavatási eljárásával kapcsolatos részt, mely a Vixit et vivat – Élt és éljen címet kapta. Itt szemmagasságnál feljebb látható portréja, amelyet egy áttetsző fehér kendő takar el, alatta egy imához odakészített párna, amelyre kedvünk lenne rögtön odatérdelni és a boldoggáavatási imába kezdeni.
A hátsó négy terem nagyméretű képekkel, modern installációkkal mintegy újra elénk állítja Mindszenty bíboros életútját, az utolsó terem pedig az 1971 és 1975 közötti életszakaszt, a bécsi kötődéseket idézi.
A tárlat nagy újdonsága, hogy a Veszprémben megőrzött tárgyi emlékeket most először láthatják az érdeklődők. Mindszenty hercegprímás alakjának, életművének gazdagsága, korának ellentmondásossága, hősiességének vonzása olyan intenzíven jelenik meg a kiállításon, hogy sokszor továbbmenni is nehéz. Megdöbbentő az a rész, ahol a bíborosi díszöltözék és térdeplő, a szenteléskor használt trónus és a Bécsben viselt vörös miseruha előtt úgy feszül a szögesdrót, hogy szinte a gyanútlan néző arcába hasít. Háttérben Mindszenty bíboros fiatalkori képei, amelyeken az Istennek szentelt életből fakadó rendíthetetlen bátorság, nemes emelkedettség, a megtörhetetlenség már látszanak, a szenvedések nyomai még nem. A terem sarkában az ’56-os forradalom során ledöntött Sztálin-szobor képei alatt, a vértől ázott budapesti macskaköveken megrázó mementóként megtalálhatjuk a szobor egy részét, a letört fület. A Pázmáneum-beli dolgozószobát idéző sarokban, alakja olyan életszerű, hogy szinte feláll az íróasztal mögül, hogy személyesen találkozzon az éppen belépővel.
Az Ausztriai Magyar Nagykövetség, a Veszprémi Érsekség, a Collegium Pázmáneum, a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs, a Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Mindszenty Alapítvány nagyszerű együttműködésében megrendezett bécsi kiállítás augusztus 20-tól október 15-ig Veszprémben megtekinthető.

Varga János
a bécsi Pázmáneum rektora

Teljes tartalom megtekintése