Egyház

„Ez az Egyház két évezrede nevelt egyéneket becsületre, nevelt gyermekeket istenfélelemre. Odatűzte ez az Egyház a nemzet életének homlokára a történeti gondviselés fényében az első magyar szent családot is, ahol szent az édesapa: István király, boldog az édesanya: Gizella királyné, és hótiszta liliommá serdült: Szent Imre királyfi, a magyar ifjúságnak mindenkor a legszebb példaképe.”(1)

 

„Katolikusnak lenni annyi, mint a Szűzanyát és az Egyházat édesanyaként tekinteni. Katolikusnak lenni annyi, mint körülrajongani, szeretni és ragaszkodni hozzá. Annyit is jelent, mint haladni a tíz- és ötparancsolat biztos vágányán a bölcsőtől a sírig. És jelenti azt, hogy nyugodtan meghalni, és viszontlátására sietni Jézus lángoló Szívére és édesanyánknak, a Boldogságos Szűz Máriának karjaiba. Legyetek hűségesek, legyetek ragaszkodók, legyetek sziklán álló katolikusok s örüljetek annak, hogy az Isten meghívott benneteket az Egyház kebelére és onnét az örökkévalóságra.” (2) 

 

„Mi nem csinálunk ugyan forradalmat, mert ez nem a mi mezőnk, fegyverünk; de nem megyünk a katakombákba; mi hívő népünkkel összeforrva készen állunk, hogy szembe nézzünk a mesterségesen felidézett viharral.”(3)

 

„Isten nem kényezteti Egyházát és híveit. Engedi, hogy bajba, viharba jussanak. A megpróbáltatások nyitják ki szemünket, hogy megértsük, mennyire nem ez a föld, nem ez a világ a mi szövetségesünk, hanem egészen máshonnan van a mi erőnk és egészen másfelől kell várnunk győzelmünket.”(4)

 

„A világegyházból jöjjön csak a régi forrongó idők Szent Ambrusa, Milánó püspöke. Nem volt osztályoké, pártoké. Nem kímélte az előkelőket, akik lovaiknak, kutyáiknak nemzetségfájával dicsekedhetnek, de a szegényekről megfeledkeznek. De ostorozta a szegényt is, akinek nincs tunikája, holnapi falatja, de ott tolong a kocsmák előtt. Mindenkié volt és senkié sem volt, csak az igazságot szolgálta. A harcban álló pogányság és kereszténység közt nem hintázott, nem akart lenni reálpolitikus.”(5)

 

Mi hát lényegében a püspök szerepe és élete? Talán kötekedő villongás az állami élet peremén? Dehogy! Keresi, vizsgálja, hogy tartják meg a Tízparancsolatot künn az életben: Uradat, Istenedet imádjad! Idegen istenek ne legyenek énelőttem. Ne ölj! Ne paráználkodjál! Ne lopj! Ne hazudj és ne rágalmazz! Felebarátod feleségét bűnre ne kívánjad! stb. Az emberi jogokat, a természeti törvényt nem elég a múltra nézve számon kérni, a jövőre törvénybe iktatni, hanem a jelenben is érvényesíteni kell pogány és zsidó körül, de a keresztények körül is.”(6)

 

„Viharzik a Tibériás, amikor rászállsz! De az egyház hajója alatt a tenger ritkán viharmentes. A szellem és a fegyver, a lelkiismeret és a kard harca folyik világszerte. Az egyház azt a szellemi szabadságot hirdeti, amelyet Istentől kaptunk. Ebből ered a szülők természetjoga és az Egyház elidegeníthetetlen nevelő joga. Az Egyház csak akkor igazán szabad, ha az igazságot gátlás nélkül megmondhatja, a nagy és kis Napóleonoknak és Hitlereknek.”(7)

 

„Tekintélyed, hatalmad és erőd maga az Isten. Szeresd az igazságot, se dicséretért, se félelemből föl ne áldozd. A szentelés igéi szerint ne mondd a fényt árnynak, az árnyat fénynek, a rosszat jónak és a jót rossznak.”(8)

 

„Még a látszólag elutasítók vagy közönyösek is szívük mélyén istenes, szent munkát várnak a paptól!”(9)

 

„A papnak prófétának kell lennie, aki nem hagyja kialudni szívében a tüzet.”(10)

 

„A reverendába sok sáros csizmát beletörölhetnek, nem számít, a reverenda volt és marad a legedzettebb emberi ruha.”(11)

 

„Szent Ambrussal tartunk: »Nem illik a császárhoz és a hatalomhoz a szólásszabadságot megtiltani, de nem illik az Egyház papjához a saját véleményének az elhallgatása sem. Semmi sem teheti a császárt és hatalmát annyira népivé, mintha annak a szabadságát szereti. Épp az a különbség a jó és rossz hatalombirtokosok között, hogy a jók a szabadságot, a rosszak a rabszolgaérzületet szeretik. Semmi sem annyira veszélyes az Isten előtt és oly megalázó az emberek szemében, a papban, mintha nem meri a maga igazságát szabadon, bátran hirdetni.« Mi megadjuk a császárnak, ami a császáré, de Istennek is azt, ami az Istené. Az adó a császáré, nem is tagadjuk meg tőle. Az Egyház az Istené, azért nem is szolgáltatjuk ki a császárnak. A császárnak nincs joga az Isten temploma felett. A császári bíbor csak császárrá tesz, de pappá nem! Az oltár belső terébe a császár nem léphet.” (12)

 

„Az ember, lássátok, tud nagy, hős és szent lenni, erényre lendülni; de ha karámba kerül, nyáj-ember, tömeg-lény lesz, a jelszó megremegteti; atyjára és lelkiatyjára, édesanyjára és Anyaszentegyházára is emeli a kezét vagy legalább a torkát adja ellene.”(13)

 

„Silány korok azok a történelemben, amelyekben divat lesz az Egyházat és annak a fejét rágni és mocskolni.”(14)

 

„Korunkban az Egyház szabadsága ellen folyó küzdelem is új vágányokra tért. Eddig elvették a templomokat a hívektől. Most már a templomoktól veszik el a híveket.”(15)

 

„Mivel az Egyház Krisztus, a történet ismétlődik. Az Egyház úgy jár, mint a szőlőműves, kora tavasztól őszig kapál, permetez, köt, senki feléje sem néz. De mikor érnek a fürtök, rókák és seregélyek szedik meg a fürtöket. És a róka, meg a seregély meg is tudja mondani a mesében: miért illeti őt a fürt. Az Egyház fürtjei az oltáréi, Jézuséi.”(16)

 

            „Az egyház gyengéd édesanyai arcán szüntelen ott látjuk a harcok redőit, a vértanúság kemény vonását és ezt az állandóan rákényszerített, de mindenkor vállalt szabadságharc véste oda.”(17)

 

„A katolikus hittudósnak pedig a tudományos közlés számára meg kell találnia azokat a módozatokat, amelyekkel az örök igazságokat a ma ember lelkületének megfelelően, az ész és szív számára, meggyőzően és vonzóan adják elő. A közlés mikéntje rendkívül fontos. El kellene minél több tanfolyam hittanárjainknak, hitoktatóinknak, lelkipásztorainknak, világi vezetőinknek. Hogy miben, kézenfekvő. Folyóiratokat kellene pótolni, utcát, színházat, mozit, plakátot, az egyeduralmi anyagelvű betűt kellene egyensúlyozni.”(18)

 

„Ha lesz itt gyógyulás – és mi reméljük, imádkozunk és dolgozunk érte –, az Egyházon át gyógyul az ország és az ember.”(19)

 

„Az erősek eledelétől ne maradjatok el, hacsak nem akartok elfogyatkozni az életúton. Jézus szent testének erejével járjátok az élet nehéz, göröngyös útját.”(20)

 


(1) 1946. április 28. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 88. old.
(2)  1946. április 28. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 90. old.
(3)  1947. március 25. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 32. old.
(4)  Püspökkari körlevél a Boldogasszony Éve megnyitójára 1947. augusztus 15. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 105. old.
(5)  1946. június 16. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 161. old.
(6)  1946. június 16. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 162. old.
(7)  1948. június 29. Rogács Ferenc püspökké szentelése alkalmával mondott beszédéből in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 98. old.
(8)  1946. november 30. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 237. old.
(9)  Mindszenty József 1973. június 25-én kelt és egy lelkészhez címzett leveléből in Mészáros István: Mindszenty-leveleskönyv, 86. old.
(10)  A bíboros 1974. október 16-i, az amerikai magyar papság gyűléséhez intézet üzenetét idézi Mészáros István: Mindszenty-leveleskönyv, 105. old.
( 11)  1946. június 10. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 154-155. old.
(12) 1946. november 7. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 227. old.
(13) 1948. augusztus 15. in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 116. old.
(14) 1946. május 25. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 130. old.
(15) 1946. november 7. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 224. old.
(16) 1948. június 13. in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 93. old.
(17) 1946. november 7. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 223. old.
(18) 1948. február 15. A Szent István Akadémia közgyűlésén in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 25. old.
(19) 1946. június 16. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 164. old.
(20) Budapesti főpásztorok közös pásztorleveléből, 1947. jún. 13. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 85. old.