Budapesten, a Sziklatemplom fatimai ájtatosságán

HANGTÁR

1948. május 13.

A múlt szombat este a Nagykunság szívében, Törökszentmiklóson tízezrek vonultak fel a vasútállomás elé, ahova megérkezett Rómából a Jézus Krisztus földi helytartója által a két világháború sebeit hordó magyaroknak megáldott Fájdalmas Anya szobor. Amikor a tömeg meglátta a messziről jött szobrot, és látta a Szent Szűz arcán végigpergő könnycseppet, szívében a fájdalom tőrét, elcsukló zokogás fogta el a jelenlevőket.

Mi minden is volt ebben a találkozásban? Mi minden mozdult meg tízezrek bensejében?

A Fájdalmas Anyával való nagy közösségünk: könny az Ő és a mi szemünkben; tőr az Ő és a mi szívünkben és az a tudat, hogy van egy szív, az édesanyai szív, amely velünk érez; fájó szív ez, ha fájó kell. A Fájdalmas Anya áll a kereszt alatt, a fájdalom hét tőre sajgása közepette. Áll, hogy mi se essünk el, mert a Szomorúak vigasztalója; ha elestünk, legyen az elesettek gyámola, a Bűnösök menedéke. (Szűz Mária litánia fohászai)

Elhoztam nektek, fővárosi Mária-tisztelők, a Fájdalmas Anya aláiparkodó könnyét és a katolikus kunok elsőszombati engesztelő könnyét.

Mert mi engesztelni jövünk ide össze minden hó l3-án, az engesztelés fatimai napján.

Az engesztelés nemes és gyönyörű mozdulata a hívő emberi szívnek. Aki egyszer az engesztelés magaslatára emelkedik, az leszámolt a maga bűneivel; Jézus roskadozását, Mária Szeplőtelen Szívének hét tőrét látja az emberi gonoszság, kö­zöny, gyarlóság örvénye fölött, amelyből egyszer Getszemáni vérverítékező éjszaka, keresztút és Golgota lett és mellette a keresztfa felfutó vértanúi virága, passiflórája, a Fájdalmas Anya. A keresztút megrendítő látványa: a háromszor elbukó és a keresztre szegezett ártatlan Jézus, és az együttszenvedő másik ártatlan, a Szeplőtelen. Erre a látványra a kivégzés parancsnoka, a pogányok római századosa és a lator mozdul meg és kimozdul eddigi életéből: az egyik lát, a másik bűnbánatra gerjed. Ez valóban Isten Fia volt (Mt 27,54), én, a lator méltán szenvedek bűneimért.

Az engesztelés fundamentuma az ártatlan szenvedés; felépítménye az érdekelt emberi szívek megmozdulása, hite és bűnbánata. Ez azonban nem zárkózik magába, hanem kilép önmagából és átveszi Cirenei Simonnal Jézus keresztjét, vagy Veronika kendőjét nyújtja Jézus arcára. A lator térítgeti a másik latrot; a teste szegezve, de a lelke odakúszik a haldokló Jézushoz. A kivégző százados pedig Jézus temetésénél adja a díszőrséget.

Nem tudom, Testvérem, pogány katonának vagy latornak érzed-e a kereszt alatt magadat, a kereszthez nyúlsz-e avagy a letörlő kendőhöz; de az fontos, hogy egyéni és családi vagy osztály-kereszteddel Jézus keresztjéhez állj és engesztelj, engesztelj!

A kereszt közeléből el lehet futni, mint a tanítványok egyike-másika elfutott; egyikük kereszt-kerülése a soha jóvá nem tehető öngyilkosságba és a kárhozatba torkollott. De a Jézus és Mária közelében élni akarók csak engesztelők lehetnek. A Zebedeus-fiak anyja most engesztel, hogy fiainak Jézus oldalán csak miniszteri bársonyszéket keresett. (Mt 20,20) Most jó neki meggyalázott Jézus oldalán a lator lábánál. Mária Magdolnát megállás nélkül vitte a városban a lobogó vére, most ott áll a haldokló Üdvözítő lemosó vérében. Nikodémus csak éjszaka mert beosonni Jézushoz, most kiáll mellette a világ és a jeruzsálemi kirakat helyére, a Golgota ormára.

És az engesztelésben mind-mind szentek lesznek.

Mi is az engesztelésben magunkat elfelejtjük. Jézust és Máriát, valamint a megbántások elfelejtését keressük. De az a kegyelem jutalma, hogy ezen az úton a legbiztosabban szentekké leszünk.

Háborúk után az emberek futnak a spiritizmus, a médiumok után. A szellemi világ keresése helyes; de e jót nem jól cselekszik a spiritiszták. Maga az Egyház mondotta ki.

Médiummal vagy médium nélkül, hipnotizmussal vagy anélkül, a szellemeket kérdezve vagy hallgatva, vagy akárcsak kíváncsi megtekintés címén bármi tisztesnek, jámbornak látja, spiritiszta összejöveteleken részt venni tilos, még ha valaki hallgatagon vagy nyíltan tiltakoznék is a gonosz szellemekkel való érintkezés gondolata ellen. A szellemekkel való kapcsolódásra én az engesztelést ajánlom. Itt nem fenyeget az a veszély, hogy a gonoszlélek közbefurakodik. Ellenben megközelítjük Jézust és Máriát, az örökélet napját és legszebb csillagát. Jézus vére úgyis rajtam, Mária édesanyai karja a vágyaim netovábbja.

Engeszteljünk elsőszombati szentáldozással, a napi keresztek hangtalan hordozásával. Az erősség nemcsak tettben, hanem türelemben is jelentkezik.

A bányászból lett pap, Peyton atya a súlyos betegségéből történt csodás gyógyulásáért azt fogadta a Boldogságos Szűznek, hogy hálából 10 millió amerikai családot térdre kényszerít és mindennap elmondatja velük a rózsafüzért.

Az idén már 338 rádióállomás adja le irányítását, programját, amelybe a legkiválóbb filmszínészek is bekapcsolódnak. 16 városban olvasható óriási hirdetőtáblákon a jelszava: A család, amely együtt imádkozik, együtt is marad.

Ha tehetném, a fővárosban és az országban küszöbről küszöbre járnék, és úgy kérnék fel minden családot: engesztelő lélekkel, Magyarországért, ereszkedjetek térdre. A rózsafüzér a legjobb médium a szellemvilág és mi köztünk. Szól az Isten: Miatyánk, ki vagy a mennyekben; szól Mária a titkokba foglalt egész életével; szól az angyal az Üdvözléggyel; szól a szentek élén Szent Erzsébet, és megszólalnak a másfél ezer év halottai az efezusi temetőben: Asszonyunk, Szűz Mária.

Amennyire keresztesebb az utunk, mint másoké; amennyire több az ezeréves Mária-tisztelő múlt a tegnapi Mária-tiszteletnél, annál inkább vegyétek és imádkozzátok a rózsafüzért, Magyarországért, romlott hazánkért, égő sebekért, azok behegedéséért. Egyházatok szabadságáért és a magyar ifjúságért. Ma és holnap, rendületlen hittel, reménnyel, szeretettel, az üdvösség égő sóvárgásával. Ámen.

 

(Közli Beke Margit: Egyházam és hazám III., 66-68. old.)