Magasztos erények példáját adta a katolikus világnak

Szent II. János Pál pápa 1991. február 6-án levelet intézett Paskai László bíboros prímáshoz:
„Mélységes megelégedéssel vettem tudomást arról, hogy a közeljövőben megemlékezést tartanak az elhunyt Mindszenty József bíborosról, aki oly nagy dicsőséget szerzett Esztergom történelmi prímási székének.
Agostino Casaroli bíboros-államtitkár részvétele a szertartáson annak a jele, hogy lélekben én is jelen kívánok lenni az érsekség hívei között, akik összegyűltek, hogy felejthetetlen főpásztorukról megemlékezzenek. E levéllel óhajtom kifejezésre juttatni személyes csatlakozásomat a megemlékezéshez.
Mindszenty bíboros egyházhűségének nagyszerű tanúságtételét sok szenvedés szőtte át. Először mint veszprémi püspök, majd mint esztergomi érsek végezte lelkipásztori működését hazátok történelmének tragikus korszakában. Joggal állapította meg tisztelt elődöm, VI. Pál pápa, amikor megemlékezett. Mindszenty bíborosról halála után egy nappal, 1975. május 7-én, hogy a Gondviselés őt tette »nemes hazájában az egyház ezeréves történelme legnehezebb és legbonyolultabb korszakának főszereplőjévé«. Még ma is élénken él bennünk annak a megalázó pernek a fájdalmas emléke, amelynek Mindszenty bíborost alávetették.
Esztergom rendíthetetlen bíboros-érseke magasztos erények példáját adta a katolikus világnak. Egy nagy lelkipásztor méltóságával hordozta a fejére helyezett töviskoronát; olyan magasztos egyházi személy emlékét hagyva ránk, aki hosszú éveken keresztül tudott imádkozni és szenvedni népéért. Amikor szeretett magyar hazáját elhagyta, ezzel a lelkülettel írta VI. Pál pápának: »Szentséged lábai elé alázattal teszem le ezt az áldozatot abban a meggyőződésben, hogy az ember legnagyobb szenvedése is, amelynek ki lehet téve, kicsivé válik, amikor Isten szolgálatáról és az egyház javáról van szó.«
Ma tiszteletemet kívánom kifejezni a magyar egyház e nagy papjának, püspökének és prímásának alakja előtt, annak az egyháznak a nevében, mely iránt a hűségnek oly ragyogó bizonyítékát adta.
Ezekkel az érzésekkel adom apostoli áldásomat Önre, tisztelendő testvérem, segédpüspökeire és papjaira, a szeretett esztergomi érsekség szerzeteseire és híveire, valamint az ünnepélyes megemlékezési szertartás valamennyi résztvevőjére.”

Szent II. János Pál pápa 1991. február 6-án kelt levelét idézi Mészáros István: Egy „kultusz” a XXI. században, 77-78. old.