Iskola

„A szülőknek elsődleges joga van, hogy gyermekeiket az ő hitükben, az ő vallásos felfogásuk szerint neveljék. Joguk van gyermekeiket visszatartani olyan iskolától, ahol a hitük és vallásos meggyőződésük nemcsak tiszteletben nem részesül, de talán becsmérlés vagy lekicsinylés tárgya. De ha nem is bántják valamelyik iskolában a vallást, ha az úgynevezett semlegesség nevében csak hallgatnak Istenről, mintha nem is léteznék, vagy mintha jelentéktelen tényező volna az életben –, már akkor is vallásellenes volna az iskola. Mert Istenről hallgatni, Istent tudomásul nem venni, az Ő szent fölségét bántó, mélyen sértő közöny. A vallási közöny, amelyet így a gyermekbe oltanának, még a hitetlenségnél is rosszabb, mert a tapasztalat szerint könnyebb megtéríteni a harcos hitetlent, mint a lagymatag, hitközömbös, névleges keresztényt.” [i]

„Mert jegyezzék meg: erkölcsöt, kultúrát Isten, Egyház és kegyelem nélkül nem fakasztanak; és jó néhány régebbi kísérlet már rájött arra, hogy a világi, az állami erkölcstan az iskola és nevelés farsangja. Csak arra jó, hogy kiszorítsa a hittant ezeréves jogából, és az ifjúságot besegítse a gengszterek, öngyilkosok, a fegyencek világába, Szent István országát pedig börtön-Magyarországgá, gyalázat-országgá tegye. Ugyanaz a kéz, amely szűkebbre szabja a hittanórák ajtaját, sarkig kitárja a javítóintézetek, fogdák és fegyházak kapuit.”[ii]

„Az iskola az erény és tudomány hajléka. Ha az erényt nem tanítják benne, a tudományától is ments meg Uram, minket!”[iii]

„Népünk gyönyörűen védte iskoláit, százezres tömegekben vonultak fel tiltakozni. Nem kétséges, ha demokrácia volna, a túlnyomó többség álláspontjaként iskoláink megmaradtak volna.”[iv]

„De van-e szabadság ott, ahol a katolikusoknak nem lehetnek saját iskoláik? Ahol nem tűrnek mást, csak az állami iskolákat? Azt az állami iskolát, amelyen keresztül a mindenkor uralkodó, sokszor kisebbségi pártok akarják a többség gyermekeire rákényszeríteni a maguk világnézetét? Egyszer az egyik párt, máskor a másik, aszerint, hogy melyik kerül uralomra. És mindegyik az iskola révén akarja a maga uralmát állandósítani!”[v]

„Az alapértékek tagadásával szemben nekünk, keresztényeknek kell annyi bátorságunknak lenni, hogy ismét a nevelés középpontjába állítsuk Isten létét, az emberi méltóságot. Nem szabad meginognunk a nagy ellenkezések láttára sem: a tízparancsolat érvénye, a családi szentély tiszta légköre, a szülői tekintély fenntartása, minden gyermeknek a Gyermek-Jézustól származó méltósága – ezek hirdetése az Egyház küldetésének alapja és vele együtt minden emberi társadalomé. Az »aki bírja, marja«, az erőszak, a rablás, a terror nem lehet és nem válhat jogforrássá.

Észbe kell kapnunk: ragaszkodnunk kell az Isten és az ember együtteséhez. Az emberi nem mivoltához; léte első pillanatától kezdve a nevelés szabadságához családban, iskolában. Ne rettenjünk meg, hanem az Isten és az egyház embereinek hitével, mély bizalmával, amely századok válságait bírta le, legyen bátorságunk nekiállni a holnapi jobb, emberibb és istenesebb világ megteremtésének.”[vi]

 


[i] Püspökkari körlevél a katolikus iskolák ügyében, 1946. május 4. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 93-94. old.

[ii] 1947. március 25. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 32. old.

[iii] 1947. május 4. in Beke Margit: Egyházam és hazám II., 51. old.

[iv] 1948. szeptember 22., észak-amerikai főpapoknak írt levele in Mészáros István: Mindszenty-leveleskönyv, 44. old.

[v] 1948. május 11-i Püspökkari körlevél a katolikus iskolák védelmében in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 63. old.

[vi] 1974, június 18-i, dallasi díszdoktori előadását idézi Mészáros István: Mindszenty-mozaik, 198-199. old.