KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS áldozópap és hitvalló

Hivatalos emléknapja: október 23.

János a dél-itáliai Capestranóban született 1386-ban, tanulmányait kora leghíresebb jogi karán, a perugiai egyetemen végezte. Iskolái befejezése után kiemelkedő tehetsége elismeréséül már nagyon fiatalon a nápolyi királyság főbírája lett, majd Perugiában bíráskodott és a város kormányzója lett. Úgy tűnt, ragyogó világi karrier vár rá, és már családalapításra készült, amikor döntő fordulat következett be életében.

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS áldozópap és hitvallóEgy helyi háborúban elfogták, börtönbe vetették és a tömlöc mélyén látomása támadt: Szent Ferencet látta. Ennek hatására teljesen szakított a világgal, felbontotta eljegyzését, és belépett a ferences rendbe, mégpedig az akkor újonnan induló obszervánsok közé. Minden tehetségét és erejét Krisztus ügyének és a ferences rend megújításának szentelte. Ezekben az évtizedekben ugyanis komoly küzdelem folyt azért, hogy a ferences rendnek legalább egy része a Szent Ferenc által adott szigorú regula szellemében éljen.

Nagy szükség volt ekkor hiteles egyházi személyekre, mert az 1378 óta tartó nyugati egyházszakadás idején Európa erkölcsi nehézségekkel küzdött. Kapisztrán Szent János és barátja, Sziénai Szent Bernardin az újra életre hívott vándorprédikátorsággal járultak hozzá a földrész morális újjászületéséhez. János negyven éven át prédikált, városok és fejedelmek hívták meg, bejárta egész Nyugat- és Közép-Európát.

Prédikációinak egy része írásban ránk maradt, ezek egyszerű stílusban, de rendkívüli képgazdagsággal magyarázzák hitünk legnehezebb kérdéseit. A nép nemcsak beszédeit hallgatta, hanem csodálatos gyógyító erejét is felfedezte. Különböző rendkívüli megbízásoknak is eleget tett, melyeket pápáktól és bíborosoktól kapott. Sokat harcolt kora gazdasági életének rákfenéje, az uzsorakamat ellen. A ferences harmadrendben Szeretetszövetséget és több kórházat is alapított.

Magyarországra először 1452-ben jött a rendek meghívására, hogy Isten igéjét hirdesse. Ekkoriban kezdte hangoztatni felismerését, hogy a török veszedelem miatt Magyarország megsegítésén múlik Európa és a kereszténység jövője. Európa több uralkodójának is felhívta erre a figyelmét és szorgalmazta a török elleni összefogást. 1455-ben részt vett a győri országgyűlésen, itt kapta kézhez III. Kallixtusz pápa megbízását, hogy hirdessen Magyarországon török elleni keresztes hadjáratot. Hunyadi Jánossal együtt kidolgozták az összefogás tervét, ami minden erőfeszítésük dacára sajnos nem vált valóra.

1456 februárjában a pápa keresztet küldött neki, hogy kereszteseket gyűjtsön. Tavasszal érkezett a hír, hogy a török Nándorfehérvár ellen indult. Kapisztrán János júliusra hatvanezer fős sereget toborzott és maga is részt vett a harcban, személyes bátorságával mutatva példát a keresztesek előtt. A török felett aratott győzelem hírére a pápa elrendelte Urunk színeváltozása ünnepét augusztus 6-ra, és szokássá tette a déli harangszót.

Három héttel később meghalt Hunyadi János, és október végén az újlaki kolostorban visszaadta lelkét Urának Kapisztrán János is. Testét itt őrizték mindaddig, míg a török hódoltság idején ismeretlen körülmények között nyoma nem veszett. 1690-ben avatták szentté. Ünnepét 1890-ben vették fel a római naptárba, március 28-ra. Mivel ez a nap legtöbbször a nagyböjti időre esik, 1969-ben az ünnepet áthelyezték halála napjára, október 23-ra.

Kapisztrán Szent János a tábori lelkészek és a Magyarországi Katonai Ordinariátus védőszentje.

Imádkozzunk hozzá!

Istenünk, ki Szent János hitvallód által

híveidnek győzelmet adtál a kereszt ellenségeivel szemben,

kérünk, engedd, hogy közbenjárására a lelki ellenség minden cselvetésén győzelmet arassunk,

és az igazság koronáját Tőled elnyerhessük!

Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

(Forrás: http://www.katolikus.hu/szentek/)

 

További információk:

http://www.katolikus.hu/szentek/

http://www.assisiofm.it/

Az oldal tetejére