SZENT ISTVÁN
király és hitvalló, Magyarország fővédőszentje

Hivatalos emléknapja: augusztus 20. (a világegyházban augusztus 16.)

SZENT ISTVÁN király és hitvalló, Magyarország fővédőszentjeGéza fejedelem fiát, Vajkot 973-ban vagy 974-ben keresztelte meg az országba behívott bajor papok egyike, és a keresztségben az István nevet kapta. A fejedelem a prágai Adalbert püspököt hívta meg fia tanítójául, hogy biztosítsa keresztény neveltetését. Adalbert részesítette Istvánt a bérmálás szentségében, és ő közvetítette 995-ben a Gizellával megkötött házasságát is. Géza halála után, 997-ben a keresztény hit és meggyőződés már mélyen meggyökeresedett Istvánban. Miután legyőzte az ellene lázadó pogány törzsfőket és ezzel egyesítette országát, nagy energiával látott hozzá államalapítói feladataihoz.

Diplomáciai, politikai érzéke és országalapító tevékenysége korának, az egész magyar történelemnek a legnagyobb államférfijává tette. Nagy érdemeket szerzett a magyar katolikus egyház és megszervezése érdekében kifejtett apostoli munkájával is. Szerzetes papokat, elsősorban bencéseket hívott Nyugat-Európából, Dél-Magyarországra pedig a görög bazilita rend férfi és női tagjait telepítette le. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított, országszerte kolostorokat építtetett. Elrendelte a vasárnap megszentelését és minden tíz falu számára templom építését. Az államélet berendezése terén sikerült szerencsésen ötvöznie a nyugati elemeket a hazaiakkal.

A magyar állam megszilárdítása érdekében II. Szilveszter pápához folyamodott. A pápa koronát küldött neki, felruházta a joggal, hogy keresztet hordozzanak előtte és a kiváltsággal, hogy püspökségeket alapíthasson, és egyházi főméltóságokat nevezhessen ki. Istvánt az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták Magyarország első királyává Esztergomban. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: tíz egyházmegyét alapított, köztük két érsekséget Esztergomban és Kalocsán.

Élete alkonyának fájdalmas eseménye volt a trónörökös, Imre herceg halála. Halála közeledtével mindenkit arra intett, hogy maradjanak meg az igaz hitben, szeressék az igazságosságot, és főleg hűségesen ápolják a kereszténység zsenge vetését. Negyvenkét évi uralkodás után halt meg Mária mennybevételének napján, akit oly bensőségesen tisztelt, és akinek oltalmába ajánlotta országát. Istvánt az egész nemzet gyászolta. Földi maradványait Székesfehérváron, az általa alapított bazilikában helyezték nyugalomra.

László király 1083. augusztus 20-án pápai engedéllyel, a magyar püspökök, apátok és előkelők jelenlétében emeltette oltárra. Szent István tisztelete nemsokára elterjedt az ország határain túl is, különösen Scheyernben és Bambergben, valamint Aachenben és Kölnben, ahol ereklyéit is elhelyezték. XI. Ince pápa 1686 novemberében – Buda visszafoglalása alkalmából – az egész Egyházra kiterjesztette ünnepét. 2000. augusztus 20. óta Szent István nem csupán a latin egyház szentje, ortodox szentté avatását elsőként a konstantinápolyi pátriárka, 2007-ben pedig a moszkvai Szent Szinódus rendelte el. Ő az első, akit a nagy nyugat-keleti egyházszakadás óta a Katolikus Egyház és a Görögkeleti Egyház is szentként tisztel.

Imádkozzunk hozzá!

Istenünk, aki Szent István királyt, a te hitvallódat

itt a földön országunk koronájával ékesítetted és szentjeid közé emelted,

kérünk, add meg, hogy aki a hit terjesztője volt Pannóniában,

Egyházad védelmezője legyen a mennyben!

Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

(Forrás: http://www.katolikus.hu/szentek/)

 

További információk:

http://www.katolikus.hu/szentek/

Az oldal tetejére