Ugrás a tartalomra

Habsburg-Lotharingiai Mihály: Várva várt nap, várva várt hír

2017. 05. 01., h - 12:30

A hosszú évek óta tartó munkában, melyet Mindszenty bíboros boldoggá avatásáért végzünk, a legizgalmasabb és legörömtelibb pillanat számomra 2016. december 12-én érkezett el: ezen a napon – a Guadelupei Szűzanya ünnepén – meghívást kaptam a Szenttéavatási Kongregáció épületébe, a római XII. Piusz pápa térre. Mivel XII. Piusz pápa olyan döntő szerepet játszott Mindszenty bíboros életében – ezenkívül pedig a keresztapám is volt –, tudtam, hogy ezen a fontos napon egész biztosan mellettem lesz. Eduard fiammal, aki Magyarország szentszéki nagykövete és rövid ideje a vaduzi Mindszenty Alapítvány kuratóriumi tagja, a kitűzött időben pontosan ott voltunk a Kongregáció főrelátoránál, Vincenzo Criscuolo kapucinus atyánál, aki egyben a Mindszenty Ügy felelőse is.

Természetesen tudtam, hogy milyen esemény előtt állunk: ünnepélyesen átadják az elkészült Positiót az Aktornak, vagyis a Mindszenty Alapítványnak, mely a boldoggáavatási eljárást kezdeményezte. Nekem pedig alkalmam volt átnyújtani a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia levelét, melyet a Kongregáció bíboros prefektusának címeztek, és amelyet az elnök, Veres András püspök és Erdő Péter bíboros prímás mellett az összes magyar püspök aláírt. Közös levelükben arra kérik a Kongregációt, hogy mielőbb kerüljön az elkészült Positio a tartalmát vizsgáló és értékelő teológiai bizottság elé. A főrelátor irodájában láttam, hogy a falon ott függ Mindszenty bíboros arcképe, ebből is tudtam, hogy ügyünk a legjobb kezekben van.

Nem tudtam nem visszagondolni arra a napra, amikor 1994-ben Szőke János atyával, az akkori posztulátorral, először léptem be ugyanebbe a terembe. Az eljárás első, egyházmegyei szakaszának lezárása után ő adta át hivatalosan a lepecsételt aktákat. Mit nem adott volna érte, ha a mai nap örömét megérhette volna! Miután visszatért Magyarországra, egész hátralévő életét a magyar vértanúk és hitvallók boldoggáavatási ügyeinek szentelte. Az általa vezetett ügyek közül számos eljárás sikerrel végződött, de a Mindszenty Ügy egyre csak húzódott. E hosszú évek alatt mások is eltávoztak mellőlünk: eszembe jutott Werenfried van Straaten atya, a „Speckpater”, Mindszenty bíboros őszinte tisztelője, Mehrle Tamás atya, az akkoriban Svájcban élő bölcs és vidám domonkos szerzetes, és elődöm, Habsburg Rudolf főherceg, a Mindszenty Alapítvány akkori elnöke. Ők is mindannyian fáradhatatlanul dolgoztak ezért az ügyért, mert Mindszenty bíboros boldoggá avatása mindannyiunk számára elsőrendű fontosságú.

És ma végre eljutottunk ehhez az örömteli naphoz: kezemben tarthattam a piros vászonkötéses Positiót, amelynek 837 oldala hordozza az elmúlt 22 esztendő minden erőfeszítését és minden reményét. Ebben az ünnepélyes pillanatban szeretnék köszönetet mondani Erdő Péter bíboros úrnak és a magyar püspöki karnak, minden munkatársamnak és az imádkozók óriási táborának. Számuk már több mint egy évtizede meghaladta az egymilliót, ők azok, akik hosszú éveken keresztül hűségesen álltak mellettünk és állandó bátorítást jelentettek számunkra, hogy soha ne adjuk fel a reményt. Az ő buzgóságuknak és kitartásuknak köszönhető, hogy végre megérhettük ezt a várva-várt napot!

A Positio tulajdonképpen Mindszenty bíboros életének, életszentségének és tiszteletének a tematikus és kronológiai sorrendbe szerkesztett összefoglalása, mely dokumentálja hősies erénygyakorlását és tanúsítja életszentségét. Kilenc részből áll. Az Ügy felelősének előszava és szakmai bevezetője után következik a legfontosabb fejezet, az ún. Informatio, benne a teljes vizsgálati anyag összefoglalása és az életszentség kibontakozásának és megvalósulásának bemutatása. Az ún. Summarium testium a tanúvallomások legfontosabb részeit tartalmazza, a Summarium documentorum a személyes, a magyarországi, az amerikai, a vatikáni és egyéb iratok szerkesztett anyagát. Ezt követi egy kritikai életrajz és különböző vizsgálati kérdésekkel kapcsolatban készített szaktanulmány. Az utolsó tematikus részben az egyházmegyei eljárás történész bizottságának közös szakértői jelentése, a teológus cenzorok szakvéleménye és az elővételezett (tiltott) kultusszal kapcsolatos nyilatkozat kapott helyet, valamint egy részletes név-, hely- és tárgymutató. A Positio impozáns kötetét végül egy gazdag képtári rész zárja.

Most ez alapján kezdetét veszi a boldoggá- és szenttéavatási eljárás legfontosabb szakasza: a Kongregáció megvizsgálja és értékeli az átadott anyagot, és ez alapján előterjesztést tesz a Szentatyának. Az illetékes hitvédő fogja a Positiót benyújtani a minimum hat teológus szakértőből (ún. konzultorok) álló testületnek, akiknek meghatározott idő alatt kell áttanulmányozniuk az ügyet és írásba foglalni véleményüket. A jelenlegi tervek szerint két éven belül kerülhet sor a teológusok „különleges kongresszusára”, tulajdonképpeni ülésére, amikor szakvéleményüket (szavazataikat) véglegesítik Mindszenty József bíboros életszentségének megvalósulásáról. A különleges kongresszuson a konzultorok minősített, kétharmados többséggel hozzák meg döntésüket, amennyiben ez pozitív, akkor a teljes dokumentációt továbbküldik a Kongregáció bíboros és püspök atyáinak rendes ülése elé. Amennyiben az ő többségi véleményük helybenhagyó, a bíboros prefektus fogja tájékoztatni erről a Szentatyát. A pápa rendelheti el, hogy hozzák nyilvánosságra az Isten Szolgája hősies erénygyakorlásának elismeréséről szóló dekrétumot.

Ahhoz, hogy ez a folyamat gördülékenyen előre haladhasson, továbbra is szükségünk van minden hűséges Olvasónk és a mi szeretett Mindszenty bíborosunk minden hűséges tisztelőjének imádságára. Közösen kell ostromolnunk az eget, hogy minél előbb megérhessük az általunk olyannyira várt boldoggá avatás örömünnepét.