Norbertinum, Horánszky u. 23.
A Párbeszéd Házával szemközt álló szép – néhány éve fehérre vakolt – épület a premontrei rend tanulmányi háza volt. Létrejötte a magyarországi tanárképzés fejlődésével függ össze. A rend által fenntartott gimnáziumokban tanító szerzeteseket saját főiskolájukon képezték, 1862-től a tanári képesítő vizsgákat magyar királyi egyetem vizsgálóbizottsága előtt kellett letenni, és az országos tanképesítő oklevél megszerzésének kötelességét a tanítórendek tagjaira is kiterjesztették, de a szerzetesnövendékek még a jászóvári, rendi főiskolán készülhettek fel. Az 1883:XXX. törvénycikk azonban már a tanári vizsgára bocsátást is egyetemi elôadások kötelező látogatásához kötötte. Így a tanító rendek kénytelenek voltak a fővárosba küldeni fiataljaikat és meg kellett teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy az egyetemi tanulmányok mellett szerzetesi életükben is növekedni tudjanak. Erre szolgáltak a tanulmányi házak, ahol a növendékek a szerzetesi regula szerint, szigorú napirend szerint éltek, és innen jártak az egyetemi előadásokra. A jászói premontreiek első budapesti tanulmányi háza 1894-ben létesült a Mária utca 9. (ma 29.) szám alatt Paedagogium néven, amelyet Takács Menyhért prépost 1900-ban átszervezett annak érdekében, hogy a növendékek párhuzamosan végezhessék szaktanári és teológiai tanulmányaikat. Ő vásárolta meg az akkor még Zerge utcának nevezett mai Horánszky u. 23. szám alatti épületet és megnyitotta itt a Szent Norbertről Nevezett Hittudományi és Tanárképző Intézetet, vagyis a Norbertinumot, ahol 1092. szeptember 28-án kezdődött meg a tanítás.
Az épület elrendezéséről tudható, hogy a földszinti helyiségekben az elöljárói szobákat, az ebédlőt, a konyhát és a kiszolgáló személyzetet helyezték el. Az első emeleten volt a préposti lakosztály, és a könyvtár (két helyiségben, egy olvasóteremmel), a társalgó, egy tanári és négy növendékszoba. A második emeleten kapott helyet a házikápolna, valamint két tanári és hat növendékszoba. Az épülethez kert is tartozott. a vizesblokkok az egyes emeletek középső lépcsőfeljárója mellé kerültek.
Egy-egy szobába két-három, azonos tárgyat hallgató növendéket osztottak be. A tanári szaktárgyukat ugyanúgy előadásokon, szemináriumokon, speciálkollégiumokon hallgatták, vizsgáztak belőle, mint a világi egyetemi hallgatók. Emellett azonban a Norbertinumban teológiai képzésben részesültek rendi tanáraiktól. Képzelhetjük, hogy nem sok szabadidejük maradt! Szórakozásul a tanulmányi ház udvarán felállított kuglizó szolgált nekik. Elöljáróik kíséretében az egyetemen kívül is meghallgathattak tudományos előadásokat. Az egyetemi és egyházi ünnepségeken testületileg, sima fekete reverendában jelentek meg.
A trianoni békeszerződés következtében a jászói premontrei prépostság intézményeinek nagy részét elvesztette, azok az országhatáron kívül maradtak. a rend túlélésének záloga a Norbertinum lett, erre alapozva vetette meg a lábát és kelt új életre Gödöllőn a prépostság. 1944 őszén a gödöllői gimnáziumot bezárták, a tanítást 1945 tavaszán a Norbertinumban folytatták. A ház menedékül szolgált egy darabig az 1948-as iskolaállamosítások után munkanélkülivé és otthontalanná vált rendtársak számára. A zűrzavaros időkben Kumorovitz L. Bernát, a neves történész és levéltáros képviselte a házban az állandóságot Paulay Imrével együtt.
A szerzetesrendek feloszlatása után az épületet államosították, a rendszerváltáskor a premontreiek pénzbeli megváltását kérték. Ma lakóház.
Forrás: A katolikus Budapest III–IV. Oktatási és nevelési intézmények. Szerk.: Beke Margit. SZIT, 2019