Isten Szolgája Bálint Sándor

Égi születésnapja: 1980. május 10.

Isten Szolgája Bálint SándorBálint Sándor a szegénységében is kivételesen gazdag tárgyi és szellemi hagyományokkal rendelkező Szeged–Alsóvárosban született 1904. augusztus 1-jén. Édesapját nem ismerte, édesanyja, Kónya Szaka Anna egészen fia felnevelésének szentelte életét. Napi imádkozó, templom- és búcsújáró élete meghatározó hatást gyakorolt fia életére. Bálint Sándor szülővárosában végezte iskoláit, a piaristáknál érettségizett, a ferences karizma mellett a piarista rend alapítójának, Kalazanci Szent Józsefnek lelkisége szintén nagy hatást tett életútjára.

Bálint Sándort már gyermekkorában érdekelte a város hitélete, a népi vallásosság és a hiedelemvilág összefüggései, a hagyományok, a szegedi mentalitás. 1927-ben végezte el az egyetemet, ezután több évig díjazás nélküli gyakornokként dolgozott Solymossy Sándor mellett. Glattfelder Gyula csanádi püspök felkérésére 1931-től 1944-ig a szegedi Katolikus Tanítóképző tanára volt. Szakfolyóiratokban kezdett publikálni, gyűjtőutakra indult. Mindemellett élénk figyelemmel kísérte a katolikus egyház új, keresztény szociális alapokon nyugvó szellemi mozgalmát és az ennek nyomán megalakuló ifjúsági egyesületek – a Szívgárda, a KALOT és a Mária Kongregáció – munkáját. Nagy figyelmet szentelt a Rózsafüzér Társulat, az oltáregylet, a lelkigyakorlatok nemzetfelemelő és nevelő hatásának.

1934-ben egyetemi magántanárrá nevezték ki a szegedi egyetem Néprajzi Intézetében. Felbecsülhetetlen értékű kutatásai mellett tanári munkássága is kiemelkedő volt, magánélete és pedagógusi léte elválaszthatatlanul összefonódtak. Miként a piarista rend alapítója, Kalazanci Szent József, úgy ő is nagy szeretettel és teljes odaadással végezte a tanítást. Pedagógiájában legfontosabbnak vallotta a jó erkölcsre, szép magyar beszédre, tisztességre, hazaszeretetre nevelés mellett a más vallások megértését. Az 1944-es német megszállás idején maga is mentette az üldözötteket. A szegény családok gyermekeinek tandíjába besegített, noha anyagi javakban ő maga is szűkölködött.

1945–1948 között bekapcsolódott az aktív politikai életbe, a Barankovics-féle Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője lett. Tiszta egyénisége, őszinte, mély vallásossága, hiteles embersége, gondolkodása felkeltették iránta a kommunista rendszer gyanakvását: jelentések készültek róla, útjait figyelemmel kísérték, megpróbáltak kompromittáló adatokat gyűjteni vele kapcsolatban. 1951 és 1957 között megvonták tanítási engedélyét, ekkor tudományos kutatóként dolgozott. 1957-ben visszatérhetett az egyetemi katedrára, de 1965-ben egy mondvacsinált ürügyre hivatkozva kényszernyugdíjazták. Tudományos tevékenységét töretlen erővel és hittel folytatta. Ebben az időszakban jelentek meg olyan európai jelentőségű munkái, mint a Karácsony, húsvét, pünkösd (1972) és az Ünnepi kalendárium (1977), valamint a Szögedi nemzet (1976, 1977, 1980) c. háromkötetes monográfia. Rendkívül gazdag hagyatéka feltárja, milyen hatalmas munkát végzett Szeged és környéke vallásos népéletének kutatásában.

1980. május 10-én autóbaleset okozta halálát Budapesten. Halálhíre egész szülővárosát megrázta. Régi tanítványai, tisztelői a halálát követő évtől rendszeresen tartottak megemlékezéseket a sírjánál, már ekkoriban sokakban élt az a meggyőződés róla, hogy „már életében szentként viselkedett, és magában hordozta a Mária-szeretetet, az emberek tiszteletét.” Emléke és tisztelete folyamatos és élő szülővárosának határain túl is.

 

Protokollszám: 2656   

Egyházmegyei eljárás

Illetékes egyházmegye: Szeged-Csanádi Püspökség
Illetékes főpásztor: Gyulay Endre megyés püspök, Kiss-Rigó László megyés püspök
Posztulátor: Szőke János SDB
Az egyházmegyei eljárás lefolytatása: 2005. január 3. – 2006. november 13.

Szentszéki eljárás

Szentszéki posztulátor: Ruppert József SchP
Az egyházmegyei eljárás érvényességének elismerése: 2009. május 8.
A peranyag szakmai összegzése (az ún. Positio benyújtása): 2013
Hősies erénygyakorlásának pápai elismerése:                                                                     
Közbenjárására történt csoda pápai elismerése:                                                                                                                                         

Imádkozzunk boldoggá avatásáért!

Istenünk! Te megengeded nekünk, hogy a kegyelmedet felhasználó embereket,

mint példaképeket magunk elé állítsuk és a magunk hivatásában, életében követni próbáljuk.

Sándor szolgád szeretett Téged és mindig figyelt lelkiismerete szavára,

amelyben a Te szavadat akarta felismerni és utasításodat megvalósítani.

Ezért képezte magát, ezért ment a nép közé, hogy a magyar vallásos kultúra gyöngyszemeit

mindnyájunk számára hitet növelő kinccsé tegye.

De megalázottságának és szenvedéseinek útján is benned bízott,

Téged nézett és a Te erőddel győzött emberi szenvedélyein.

Add meg neki a hozzád hűségeseknek megígért mennyei örök életet

és add meg nekünk, hogy őt a boldogok között tisztelhessük,

és így még inkább példaképünknek tarthassuk.

Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

(Forrás: http://uj.katolikus.hu)

Az imameghallgatások kegyelmét a következő címre kérjük eljuttatni:

Szeged-Csanádi Püspöki Hatóság
6701 Szeged, Pf. 178

 

További információk:

Ifj. Lele József. Hit és élet, Ecclesia, 2005.

http://szegedma.hu/

 

 

Az oldal tetejére