Tiszteletreméltó Kaszap István

Égi születésnapja: 1935. december 17.

Tiszteletreméltó Kaszap IstvánKaszap István 1916. március 25-én született Székesfehérvárott egy mélyen vallásos, ötgyermekes családban. A helyi cisztercita gimnáziumban végezte tanulmányait. Volt iskolatársai nagy szeretettel emlékeztek vissza a mindig segítőkész, szeretetteljes, finom lelkű, tiszta szívű fiúra. A gimnázium utolsó évében végzett lelkigyakorlat alatt fogant meg benne az elhatározás, hogy jezsuita szerzetes lesz. Vonzotta őt a rend szegényes életmódja és Krisztus országáért lángoló lelkesedése. 1934 nyarán vonult be a budai újoncházba, és teljes odaadással vetette bele magát a szerzeteséletbe. Decemberben azonban vírusos fertőzést kapott, amely testén magas lázzal járó keléseket okozott. Márciusban életveszélyes állapotban szállították kórházba, súlyos műtéten esett át. A sebek kezelése igen nagy fájdalmat okozott, ám hősies türelmét mindenki csodálta. Júliusban visszatérhetett az újoncházba, de a sebek kiújultak, és az újoncmester fájó szívvel hazaküldte szüleihez azzal az ígérettel, hogy mihelyt felépül, újra visszatérhet.

Otthon annyira erőre kapott, hogy kivetette gennyes manduláit, remélve, ezzel megszűnik betegségének oka, azonban röviddel a műtét után torkában daganat keletkezett. Beszállították a helyi kórházba, ahol gégemetszést kellett rajta végrehajtani. Még így is fuldoklott. Papot kért, ám mire a pap odaért, már eszméletlenül találta. Az ágya melletti asztalkán találták meg a szüleinek szánt néhány soros írását, mellyel elbúcsúzott a földi élettől: „Isten veletek. Odafönn találkozunk. Ne sírjatok, mennyei születésnap ez. A jó Isten áldjon meg benneteket.” 1935. december 17-én adta vissza tiszta lelkét Istenének.

Életszentségének híre halála után szinte azonnal széles körben elterjedt, sírja zarándokhellyé vált, rengeteg imameghallgatást tulajdonítottak neki. Boldoggáavatási eljárása 1941-ben megindult, az összegyűjtött iratok latin nyelvű fordítását 1947-ben terjesztették az illetékes kongregáció elé. 1948 őszén Mindszenty bíboros több püspökkel együtt meglátogatta Kaszap István sírját. 1949-ben az ÁVH lefoglalta a Kaszap-titkárság épületét, és az összegyűjtött iratok nagy részét, köztük több mint 20 000 imameghallgatást, elégették. Emléke, tisztelete azonban tovább él, 1984-ben volt novíciustársai a rendbe való belépésének 50. évfordulója alkalmából közös misét mutattak be a székesfehérvári Prohászka-templomban. Boldoggáavatási eljárása 1990-ben indult újra.

 

Protokollszám: 512

Egyházmegyei eljárás

Illetékes egyházmegye: Székesfehérvári Püspökség

Illetékes főpásztor: Szakos Gyula megyés püspök, Takács Nándor megyés püspök, Spányi Antal megyés püspök
Posztulátor:
Az egyházmegyei eljárás lefolytatása: 1942. január 7. – 1947. április 15. -1992. május 22. – 1994. november 3.

Szentszéki eljárás

Szentszéki posztulátor: Paolo Molinari S.J., Anton Witwer S.J.
Az egyházmegyei eljárás érvényességének elismerése: 1994. november 18.
Hősies erénygyakorlásának pápai elismerése: 2006. december 16.
Közbenjárására történt csoda pápai elismerése:                                                          

Imádkozzunk boldoggá avatásáért!

Jóságos Jézus, aki azt mondottad,

„ha valaki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét, és kövessen engem”,

tekints hű szolgádra, Kaszap Istvánra, és az ő közbenjárására add meg nekünk a kegyelmet,
amit kérünk tőled, feltéve, hogy az javunkra válik.

Mindenképpen add meg azonban a kegyelmet, hogy az ő példájára

mi is mindig hűségesen szolgáljuk a Szeretet Székhelyét, Szentséges Szívedet. Ámen.

(Forrás: http://hivatas.jezsuita.hu)

Az imameghallgatások kegyelmét a következő címre kérjük eljuttatni:

Egyházmegyei Hivatal
8000 Székesfehérvár
Városház tér 5.

 

További információk:

http://www.katolikus.hu/szentek

http://www.jezsuita.hu/taxonomy/term/189

http://www.szfvar.katolikus.hu/kaszap

http://www.szfvar.katolikus.hu/tortenet/hitvalloink/kaszap-istvan

http://kaszapistvan.hu/

 

 

Az oldal tetejére