Napjainkig ható példák
Hétszázötven éve halt meg Esztergomi Boldog Özséb, a pálos rend hagyomány szerinti alapítója. Életének első ismert említője, Gyöngyösi Gergely pálos rendi történetíró a XVI. század elején ezt írja róla: Özséb korán megkezdte a tanulást, a jó erkölcsöket gyermekként megszokta, éjjel-nappal jámboran imádkozott, virrasztott, elmélkedett, miközben könyvet írt és a jogban is jártas volt. Gyöngyösi, aki rendtársai számára írt életrajzgyűjteményében, a Vitae fratrumban példaképeket gyűjtött a múltból saját kora számára, Özsébre vonatkozóan ismeretlen forrásból – talán a rend addigi hagyományából – merített, mindezért a tudomány ma inkább úgy tartja, a pálos rend eredetét nem annyira egyszemélyi alapításban, mint inkább szerveződésben érdemes keresni.
A Rend már a XIV. században igen népszerűvé vált, az Anjou királyok, főurak, nemesek, majd Hunyadi Mátyás és kortársai egyaránt támogatták Özséb fiait, akik közül nemcsak Gyöngyösi Gergely gazdagította a magyar kultúrtörténetet, hanem költők és bibliafordító is Varsányi István, Csanádi Albert és Bátori László személyében. A reformáció és a török hódítás a pálosok számára is nagy megpróbáltatással járt, a XVII. századra viszont sikerült megújulniuk, és a barokk kor a középkorival vetekedő virágzást hozott. Talán nem véletlen, hogy épp Pázmány Péternek tulajdonítják azt a – ma már nemzeti toposzként élő – mondást, hogy „Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal virulsz és ővelük hanyatlasz”.
Napjainkban különösen aktuális, hogy a keresztény hagyomány vértanúként tartja számon azokat is, akik az irgalmas szeretet gyakorlásában, járványos betegek ápolása során veszítették életüket. A háborús időkben gyakori dögvész, pestis betegeinek gondozását gyakran vállalták pálosok a XVII. században. A Boldog Özséb létezését övező bizonytalanságok művében, a pálos rendben nemcsak bizonyossággá, de NAPJAINKIG HATÓ PÉLDÁKKÁ váltak. Noha hagyományos kanonizációra egyetlen pálos esetében sem került sor, az egyház mégis őrzi sokuk emlékét és tiszteletét.
Bojtos Anita
Boldog Özséb műve
- a teljes cikk május 2-tól ITT lesz olvasható!
