Egymillió Imádkozó Magyar

Mindszenty bíboros alapítványa a rendszerváltozást követően Alapítója szándékát követve imamozgalmat indított a magyarság körében. A kezdeményezés a magyar püspöki kar által a 2006. évre meghirdetett nemzeti engesztelő imaévben teljesedett ki. Erdő Péter bíboros augusztus 20-án bejelentette, hogy a Magyarországért imádkozók száma elérte, sőt jelentősen meghaladta a regisztrált egymilliót: „Már januárban felcsillant a remény, hogy megvalósul Mindszenty bíboros úr régi álma az egymillió imádkozó magyarról. Ezt a nagy vízióját hitvalló elődöm többször is megfogalmazta. Örömmel jelentem be, hogy megvan az egymillió imádkozó magyar! Ezek a vállalások lezárt irattartókba gyűjtve most itt találhatók a Szent István-bazilikában. Együttesen egy nagy képpé olvadnak össze, mely Szent István királyt ábrázolja, amint felajánlja országunkat a Boldogságos Szűzanyának.
A több mint egymillió imádkozó magyar nemcsak Magyarországról jelentkezett, de a határon túlról, sőt a nyugati világból is. Így együtt lehetünk elegen imádkozó magyarok. Így együtt ajánljuk népünk jövőjét Nagyasszonyunk és Pátrónánk oltalmába.”

Érseki székfoglaló beszédében Mindszenty hercegprímás így fogalmazott: „Legyünk mi most az imádság nemzete! Ha újból megtanulunk imádkozni úgy, ahogy eleink imádkoztak, lesz honnét erőt és bizalmat merítenünk. Én is a magyar milliók imahadjáratában és édesanyám mostantól még szorosabbra fogott rózsafüzérében bízom. Ne veszítsétek el bizalmatokat! Tartsuk meg a mi reménységünk rendíthetetlen vallását.”⁽¹⁾ 1946. február 11-én kiadott engesztelési körlevelében így írt: „Az engesztelés nagy magyar műve, mint fölséges tisztító folyam hömpölyögjön végig magyar földön és ennek ereje, meghallgatásra találva, felülhaladjon minden vér-, könny- és bűnhullámot; a megbántott Isten és a megbántó ember közt elkövetkezzék a boldog megbékélés, az igazságosság és béke megcsókolják egymást. Azt akarjuk elérni az engeszteléssel, hogy az Úr mondja: Én népem vagy te; és mi azt mondjuk: Én Istenem vagy Te.”⁽²⁾ Az engesztelés szent mozgalmában maga járt elöl jó példával, gyakran mondta: „Kezdeményezni, elöljárni a kötelességünk, és nem hátul kullogni!”⁽³⁾ 1946 karácsonyi körlevelében így buzdította a híveket: „Lángtenger kell az egész magyar földre imádságból, hitből és engesztelésből. Ezekkel felülhaladjuk a káromkodást és a vasárnap megszentségtelenítését; az istentagadás, Egyház-bántás, az erkölcsi lazulás, a korrupció, a Tízparancsolat mindegyike sorozatos áthágásának sűrű szövevényét.”⁽⁴⁾ 

Mindszenty bíboros kiemelkedő főpásztori feladatának tartotta az imádságnak és az engesztelés szellemének az elmélyítését: „Az én vágyam: egymillió katolikus magyar család térdreereszkedése és rózsalánca Mária felé határon innen, határon túl. Ez a lepantóinál és temesvárinál diadalmasabb erő; nincs éle emberek ellen, csak emberekért, javukra, megszentelésükre történik.”⁽⁵⁾ Elkötelezettsége a kereszténység ősi hitén és mély meggyőződésén alapult, miszerint a történelem végső irányítója maga az Isten! Ezért az imádság és az engesztelés biztosítja, hogy – a Szentírás szavaival élve – ahol elhatalmasodik a bűn, ott túláradjon a kegyelem (vö. Róm 5,20). Ettől remélte Magyarország sorsának jobbra fordulását: Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!

(1) 1945. okt. 7. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 16. old.

(2) Engesztelési körlevél, 1946. febr. 11. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 80. old.

(3) Maróthy-Meizler Károly: Az ismeretlen Mindszenty, 226. old.

(4) Püspökkari körlevél a békéről 1946. dec. 25. in Beke Margit: Egyházam és hazám I., 252. old.

(5) 1948. okt. 3. in Beke Margit: Egyházam és hazám III., 147. old.