Boldog Meszlényi Zoltán püspök és vértanú

Hivatalos emléknapja: március 4.

1917-től érseki levéltáros és szertartó, 1920-tól érseki titkár és szentszéki jegyző. Csernoch János halála után (1927) Serédi Jusztinián bíborosnak is megbízható és hűséges munkatársa lett, aki rábízta az érseki irodaigazgatói tisztet, valamint kanonoki stallumot adományozott neki és egyéb felelősségteljes feladatköröket is ráruházott, majd amikor megürült az esztergomi segédpüspöki szék, őt találta a legalkalmasabbnak betöltésére. A püspökszentelésre 1937. október 28-án került sor, Meszlényi püspök jelmondata hűen tükrözte jellemét: „Fidenter ac fideliter”, azaz: „Bizalommal és hűséggel”.  Mindezek mellett kitűnő egyházjogászként az Egri Érseki Jogakadémiának is professzora lett.

Serédi Jusztinián halála után ugyanilyen elkötelezettséggel szolgálta az egyházmegyét Mindszenty József bíboros idején is, aki minden tisztségében megerősítette őt és további feladatokat bízott rá. Mindszenty bíboros letartóztatása után Drahos János kanonok, esztergomi általános érseki helynök irányította a főegyházmegyét, azonban 1950. június 15-én elhunyt. Temetése után az összegyűlt káptalan Meszlényi Zoltán segédpüspököt választotta meg a tisztségre. Meszlényi püspök a káptalani helynöki székfoglalója alkalmából kiadott körlevelében így fogalmazta meg cselekedeteinek alapelvét: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és Egyházunk iránti hűséget meg nem tagadtam soha.” Ez a mondat sorsát is előrevetítette, életútja és lelkisége alapján elképzelhetetlen volt róla, hogy alkut kössön az ateista államhatalommal.

A püspököt alig két héttel helynökké választása után, 1950. június 29-én letartóztatták. Bírósági eljárás nem volt, ítélet sem született, további sorsa néhány túlélő sorstársának visszaemlékezéséből ismeretes. Meszlényi Zoltánt rövid ideig a budapesti Gyűjtőfogházban tartották fogva, majd átszállították a kistarcsai internálótáborba. Itt a többi rabtól elkülönítve őrizték egy ablaktalan szobában, ahol télen a fagy, nyáron a hőség tette elviselhetetlenné a helyzetét. Őrei bántalmazták, szükséges gyógyszereit nem kaphatta meg. Sok szenvedés után 1951. március 4-én a Mosonyi utcai kórházba már a halott főpásztort szállították be, március 10-én temették el a rákoskeresztúri Új köztemetőben. Halálát utólagosan anyakönyvezték. 1966. június 22-én hamvait exhumálták, földi maradványai az esztergomi bazilika sírboltjába kerültek.

Boldoggáavatási eljárását Erdő Péter bíboros kezdeményezte 2004-ben. A vértanú püspök ereklyéjét a boldoggá avatás alkalmával az esztergomi bazilika Szent Adalbert-mellékoltárában helyezték el.

Protokollszám 2619   

Egyházmegyei eljárás         

Illetékes egyházmegye: Esztergom-Budapesti Érsekség
Illetékes főpásztor: Erdő Péter bíboros, prímás, érsek
Posztulátor: Szőke János SDB
Az egyházmegyei eljárás lefolytatása:  2004. október 18. – 2005. január 23.