Ugrás a tartalomra

Élethivatás – Pannonia Sacra

„A pap beletartozik minden családba, ti pedig a lelkiatya családjába tartoztok.”


A szülőföldnek szentelt kiállításrész Mindszenty (Pehm) József gyermekéveit, hivatásválasztását és a Zalaegerszeg városához kötődő negyedszázados plébánosi működését mutatja be. A szombathelyi premontrei főgimnázium érettségi tablóképéről egy határozott tekintetű fiatalember néz ránk. Személyiségére a legnagyobb hatást Az édesanya, Kovács Borbála tette: a fiatal pap általa ihletett első kiadott írásműve mellett a fia számára legkedvesebb fényképe, a kendője és az imakönyve idézi őt a látogatók elé. A papi élethivatás első állomáshelye Felsőpaty volt, ám a fiatal káplán és hitoktató – püspöke bizalmának és kinevezésének köszönhetően – nem sokáig maradt itt, 1917. február 1-jén a zalaegerszegi állami főgimnázium hittanára lett. Szociális érzékének és közösségi elkötelezettségének már ekkor számos jelét adta. Az 1918. évi októberi forradalom idején bírálta annak túlkapásait, ezért letartóztatták, majd kitiltották Zalaegerszegről. Ez volt az első összeütközése az elnyomó államhatalommal. A proletárdiktatúra bukását követően térhetett vissza Zalaegerszegre. Határozott kiállásának köszönhetően fiatal kora ellenére nagy tiszteletet vívott ki magának, 1919. október 1-jén Mikes János megyéspüspök az egyházközség kérésére kinevezte a város lelki vezetőjének, 1921. május 22-étől plébánosának.


A zalaegerszegi huszonöt évet a multimédiás tartalmak mellett gazdag tárgy- és fotóanyag jeleníti meg. A Mária Magdolna-plébániáról származó liturgikus tárgyak és öltözetek arra emlékeztetnek, hogy milyen nagy gondot fordított a rábízott emberek megismerésére és lelkipásztori ellátására: keresztelte, gyóntatta, áldoztatta, eskette és temette őket. Plébánossága idején fellendült a hitélet, új templom és iskola épült, szerzetesek érkeztek a városba, szociális és kulturális egyesületek és intézmények létesültek. Önálló egységként jelenik meg az építtetői tevékenysége, melynek eredményei ma is meghatározzák a városképet, mint a kibővített plébánia, a Jézus Szíve ferences templom és rendház, valamint a Notre Dame iskolakomplexum. 1927-től 1941-ig püspöki biztosként is dolgozott a szombathelyi egyházmegye Zala megyei részének korszerűbb területi felosztásán. Tizenhat új lelkészség és több iskola kezdte meg működését az elmaradott településeken. Az ide került fiatal papok sorsát atyai szeretettel kísérte, templomaik felszereléséhez tevőlegesen is hozzájárult. Ennek és puritán életvitelének emléke az általa vásárolt, egyszerűbb kivitelezésű neogótikus úrmutató.