Ugrás a tartalomra

Szent Márk, István és Menyhért áldozópapok, kassai vértanúk

Hivatalos emléknapjuk: szeptember 7.

Körösi Márk a kutatások szerint 1588-ban született a horvátországi Krizevacban. Középiskolai tanulmányait Grazban végezte, majd a zágrábi egyházmegye papnövendékeként került Rómába, ahonnan pappá szentelve 1615-ben tért haza. Pázmány Péter bíboros hamarosan felfigyelt rá, és meghívta elöljárónak a nagyszombati papnevelő intézetbe. 1618-ban már esztergomi kanonok, komáromi főesperes, valamint a káptalan Széplakon levő birtokának uradalmi igazgatója volt. Itt is kapcsolatban maradt nevelőinek és tanárainak szerzetesrendjével, a jezsuitákkal.

Szent Kassai vértanúk

 

Grodziecki Menyhért a sziléziai Czeszynben (Tesin, Teschen) született lengyel családban, valószínűleg 1584-ben. Bécsi tanulmányok után 1603-ban Brünnben (ma Brno) belépett a jezsuita rendbe. Teológiai tanulmányait Prágában végezte, ahol 1614-ben kinevezték a Szent Vencel-kollégium igazgatójává. 1618-ban beosztották tábori lelkésznek a kassai helyőrség német és különféle szláv anyanyelvű katonái mellé.

Pongrácz István ősi magyar család sarjaként 1582-ben született az erdélyi Alvincen. Középfokú tanulmányait Kolozsvárott végezte a jezsuiták kollégiumában. 1602-ben lépett be a brnói jezsuita noviciátusba, ahol együtt volt Grodzieckivel. 1615-ben került Homonnára a jezsuita kollégium tanárának és hitszónoknak. Kassára őt is 1618-ban küldték, nemcsak a helyőrség magyar ajkú katonái, hanem a csekély számú katolikus egyházközség lelkipásztori feladatainak ellátására. 1619 augusztusában Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támadása elől Sárosból sietett Kassára. Ide menekült Bethlen vezérének, Rákóczi Györgynek hadai elől Körösi Márk és Grodziecki Menyhért is.

Rákóczi György hajdúi szeptember 3-án érkeztek a város falai alá, melynek császári főkapitánya, Dóczi András kevés katonájával kilátástalannak látta a harcot, tekintettel a város protestáns többségére. Másnap létrejött a város átadásáról szóló szerződés, melynek az volt a kikötése, hogy senkinek, se a katolikus híveknek, se a papoknak nem eshet bántódása. Szeptember 5-én a hajdúk bevonultak, és tüstént felrúgták a megállapodást: a három katolikus papot szigorú házi őrizetben tartották, éheztették és hittagadásra akarták őket rábírni, de ez nem sikerült. Két nap múlva, szeptember 7-én, éjféltájban ismét rájuk törtek, és válogatott kínzások után Márkot és Menyhértet lefejezték, Istvánt pedig halottnak vélve egy közeli szennygödörbe vetették, és mellédobták a másik két vértanú testét is.

A hajdúk elvonulása után Eperjessy István, a három pap házikápolnájának sekrestyése, István atya nyöszörgésére lett figyelmes. De nem tudott rajta segíteni, mert maga sem merte elhagyni a házat, és segítséget sem volt kitől kérnie. István atya haláltusája húsz órán át tartott.

Az első, akinek sikerült méltóbb helyre hozatni és eltemettetni a vértanúk holttestét, özvegy Gadóczy Bálintné volt. Fél év elteltével Bethlen és a királyi Magyarország képviselői ugyanabban a házban folytatták a béketárgyalásokat, ahol a három mártírt megkínozták. A befejező díszlakoma után az erdélyi fejedelem táncra kérte fel Forgách Zsigmondnak, a királyi nádornak a feleségét, Pálffy Katalint. Ő azonban csak azzal a feltétellel volt hajlandó táncolni Bethlennel, ha kiadatja neki a három pap holttestét. Miután ez megtörtént, Forgáchné piros selyembe burkoltatta a drága ereklyéket, amelyeket előbb a birtokain őrzött, majd 1635-ben a nagyszombati klarissza zárda templomába szállíttatott.
E rendháznak ugyanis leánya, Forgách Mária volt a főnöknője. Miután II. József feloszlatta a klarissza rendet, Batthyány József prímás engedélyével 1784-ben a nagyszombati Szent Orsolya-rendi apácák templomába kerültek az ereklyék.

Boldoggá avatásuk eljárását még 1628-ban indította el Pázmány Péter bíboros, de ez csak 1905-ben vezetett sikerre, amikor Szent X. Pius pápa január 15-én népes magyar küldöttség jelenlétében engedélyezte nyilvános tiszteletüket. Szent II. János Pál pápa szlovákiai látogatása alkalmával 1995 júliusában avatta őket szentté.

Imádkozzunk hozzájuk!

Kérünk, Istenünk, segítsen minket szent vértanúid, Márk, István és Menyhért könyörgése, hogy akiknek győzelmével dicsőítünk Téged, azoknak hitbeli állhatatosságát kövessük!
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

(Forrás: https://www.katolikus.hu/szentek/)

 

További információk:

https://www.katolikus.hu/szentek/