A főpap – Fidelissimus pastor

„Egyház és hazám, ti lesztek életem útmutató csillagzatai.”

„Hogy Magyarország szent legyen” – így fordítható főpapi jelmondatának lényege és szándéka, a szent Pannónia iránti lelkipásztori elkötelezettsége. XII. Piusz pápa 1944. március 5-én nevezte ki veszprémi püspökké. Ehelyütt több dokumentum és fotó idézi fel a II. világháború viszontagságos időszakát. A történelmi párhuzamokra mindig fogékony püspök a tatárjárás korszakából választotta az engesztelés magyar szentjét, Árpád-házi Szent Margitot főpapi címerének főalakjául. A kiállításban látható nagyméretű textilkép eredetileg az 1938-ban megrendezett budapesti eucharisztikus világkongresszus Hősök terén felállított hatalmas oltárát díszítette. A hazájáért vezeklő királylány alakja Mindszenty József esztergomi érseki címerének is hangsúlyos eleme maradt.

Rövid veszprémi püspöksége alatt megkezdte első, rendkívül aktív főpásztori szolgálatát, melyet sok egyházlátogatás és gyakorlatias egyházkormányzati intézkedések, átalakítások jellemeztek. A Dunántúl főpásztorainak általa kezdeményezett és szövegezett, a nyilas kormányhoz intézett memorandumában szót emelt a háború értelmetlen pusztításai ellen és a civil lakosság megmentése érdekében. Ez volt a második nagyobb összeütközése az önkényes hatalommal, melynek eredményeként 1944 novemberében a mellette kiálló papjaival és kispapjaival együtt letartóztatták és gyakorlatilag civil túszként fogdába, fegyházba zárták, végül házi őrizetbe helyezték. Szabadulását követően a pápa 1945. október 2-án személyében a legfiatalabb magyar püspököt nevezte ki esztergomi érsekké és ezzel együtt Magyarország hercegprímásává, majd 1946 februárjában bíborossá kreálta. Magyar és olasz archív filmhíradókban láthatjuk veszprémi püspökké szentelésének, esztergomi érseki beiktatásának, budapesti bemutatkozásának és vatikáni bíborossá kreálásának legfontosabb pillanatait.

Mindszenty József mindössze három évig lehetett aktív főpapja a magyar katolikus egyháznak. A pápa után következő legmagasabb egyházi (bíbornoki) méltóságát idézi az a bíborpalást, amelyet Rómában a kiállítás számára készítettek el, mert Mindszenty bíborosnak csak egy hasonló, lila színű püspöki palástja volt, életében nem készíttetett magának újat. „Romország prímásának romházban a helye” – mondta a háború után félig romos budai székházára. Ennek megfelelően Esztergomban is egyszerű életvitelt folytatott, így is közösséget vállalva nélkülöző honfitársaival. Rendkívül aktív és szerteágazó tevékenységet fejtett ki, a lelki megújulás és a megbocsátás szükségességét hirdette. Főpásztori szolgálatát szinte a kezdetektől beárnyékolták az egyre önkényesebbé váló államhatalom egyházellenes intézkedései, személye is a támadások kereszttüzébe került. A két ellentétes folyamatot – a fellendülő hitéletet és az egyházellenes támadásokat – párhuzamosan mutatjuk be egyedi installáció, interaktív felületek és filmanyagok segítségével.

Aktív esztergomi érseki szolgálatának kiemelkedő vallási eseménye volt a Boldogasszony éve 1947-ben és 1948-ban. Az ünnepségeken, zarándoklatokon óriási tömegek jelentek meg, a bíboros szerte az országban személyes megjelenésével, bátor hangú beszédeivel nyújtott vigaszt és bátorítást. Az egyik utolsó alkalom 1948. szeptember 7–8-án a zalaegerszegi Mária Napok voltak: „Az előző éjszakát Zalaapátiban töltötte s mikor autóján megérkezett, a két napos eső felhői épp felszakadoztak. Mint az előcsillanó napsugár, ő is fiatalosan s egészségesen mosolygott, – piros talárjának reflexei játszottak az arcán. Mint gyermek az édesanyai házhoz, úgy érkezett meg újra s utoljára Egerszegre. Semmi aggály, semmi félelem a jövő előtt.” Ez a lelkes beszámoló szinte megelevenedik a kiállításban, ha visszatekintünk az előző kiállításrész aranyszínű, gazdag virághímzésű miseruhájára, melyben Kisboldogasszony ünnepén, a főtéren felállított szabadtéri oltárnál a szentmisét bemutatta.

Ahogy közeledünk Mindszenty bíboros letartóztatásának sötét pillanatához, ez a terem egyre szűkül, egyre kevesebb körülöttünk a fény. Az „áldás fala” és a vele párhuzamos „gyűlölet fala” között fogyatkoznak a művészi installáció körmeneti virágszőnyeget idéző színes fénykarikái, melyekben a bíborpalásthoz közel még a látogatók is meg-megfürödhetnek.